A mérnökök egyre jobb és jobb kenőanyagokat fejlesztenek, amelyek hozzájárulnak a gépjárművek üzemanyag-takarékosságához, ezzel csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kenőanyagok figyelemre méltó folyadékok: télen ugyanazon autó motorolajának megbízhatóan kell tennie a dolgát akár -40°C és 250°C közötti üzemihőmérsékleten – ez a hőmérséklet ugyanis a felső dugattyúgyűrű közelében-, akár 106 pascal nyomáson, és akár két évig is biztosítania kell a motor tisztaságát.
Meglepő módon a kenőanyagok fejlődésének fő mozgatórugója a környezetvédelem: egy tipikus modern motor károsanyag-kibocsátása kevesebb mint ötvened része egy, a ’60-as években gyártott motorénál! A szén-dioxid az üzemanyagok elégetéséből származó természetes melléktermék, amelynek mennyiségét évről évre csökkenteni kívánják a klímavédelem miatt. Valójában a magas üzemanyag-fogyasztású járművek nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, ezért a korai motorolajokhoz képest egy mai kenőanyag 10-szer több adalék anyagot tartalmaz, így a modern motorolajokban az alapolaj mértéke csupán 75-80% (az alapolaj lehet ásványi, félszintetikus, vagy szintetikus), a fennmaradó része pedig már különféle adalékokat tartalmaz, amelyeket a kenőanyag teljesítmény javítására adagolnak az alapolajhoz. Jellemzően ezek közé tartoznak a kopásgátló adalékok, a korróziógátlók, az antioxidánsok, a detergensek, a diszpergálószerek, a habzásgátló adalékok és a viszkozitásmódosítóként ismert nagy polimer molekulák.
A viszkozitás a kenőanyag legfontosabb fizikai tulajdonsága. Ahogyan változik a hőmérséklettől, a nyírási erőktől és a nyomástól, az nagymértékben meghatározza a kenőanyag teljesítményét a motorban. De a kenőanyag más kémiai jellemzői is fontosak: ellenállónak kell lennie az oxidációval szemben, és képesnek kell lennie arra, hogy védőfilmet hozzon létre a kopás leküzdésére, ott, ahol a fémes érintkezés elkerülhetetlen.
A 21. századba lépve a mechanikai kenés fejlődése tovább haladt: az ipar fejlődik a modern gépek igényeinek kielégítése érdekében. Az olaj- és kenőzsírtermékek megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és környezettudatosabbak, mint valaha.
Ahogy teret nyertek a turbófeltöltött dízel-, és benzinmotorok, egyre nagyobb szükség volt a kenőanyagok finomhangolására: magasabb viszkozitású, „folyósabb” olajokra volt szükség, amik már indításkor is megfelelően kenik a feltöltő csapágyazását, így növelve az élettartalmát.
Ahogy szigorodtak a környezetvédelmi normák, és szükségessé vált a károsanyagkibocsátás további csökkentése DPF-fel (dízel részecskeszűrő), EGR szeleppel (kipufogógáz- visszavezetés), úgy ismételten frissíteni kellett a motorolajok összetételén. Egy részecskeszűrővel szerelt dízelmotoros jármű olajának alacsony SAPS (szulfát, foszfor és kén) tartalmúnak kell lennie, különben a kipufogógáz rövid időn belül eldugítja az értékes részecskeszűrőnket. A legmodernebb olaj a piacon jelenleg a 0W-16, mely csakis és kizárólag az ILSAC: GF-6B szabványának felel meg, és csak hibrid autókban használják. Láthatjuk, hogy a hideg-, és melegoldali viszkozitás ismételten egyre közeledik egymáshoz. Hogy milyen olajat válasszunk? Mindenképp olyat, melyet vagy az autógyártó, vagy az ACEA vagy API jóváhagyott az adott gépjárműhöz.
Ilyen termékeket kínál a Bárdi Autó a Würtemberg márka jóvoltából: a Würtemberg WP-23VW 5W-30-as motorolaj például megfelel a Volkswagen VW504.00/507.00 jóváhagyásának, a Würtemberg WP-23PS 5W-30-as terméke pedig megfelel a Peugeot PSA B71 2290-es szabványának.
Ezek is érdekelhetnek:
MILYEN AUTÓK KAPHATNAK ZÖLD RENDSZÁMOT ÉS MIÉRT?