Cikksorozatunk legfrissebb részében ezúttal a sávtartót mutatjuk be nektek. Tulajdonképpen nem is egy, hanem rögtön három, részben egymásra épülő rendszerről lesz most szó. Ezek a sávelhagyás-figyelmeztető, a sávban tartó és a sávvezető. Számtalan baleset vagy veszélyhelyzet adódik abból, hogy a sofőr nem az utat figyeli. Ilyenkor még egyenes úton is könnyen előfordulhat, hogy az autónk elhagyja a kijelölt sávot, amiben haladunk. Ez pedig pillanatok alatt súlyos, akár halálos balesetet is okozhat, elég csak például a szembejövő forgalomra gondolnunk.
Adott tehát a helyzet, hogy valamilyen módon a sávban tartsuk az autót, akár a kormány fogása nélkül is. Nos, erre jelent megoldást első körben a sávelhagyás-figyelmeztető. Azért első körben, mert ez, ahogy a neve is mutatja, csak figyelmeztet a veszélyre. A rendszer alapja a szélvédő mögé helyezett kamera (esetleg kamerák), melyekkel az autónk szó szerint látja maga előtt az utat. A lényeg persze az útfelületen lévő felfestés, melyeket a kamera által látott képen felismer a hozzá kapcsolt szoftver. Legyen szó normál szaggatott vagy folyamatos, illetve dupla záróvonalról, ezek alapján „tájékozódik” a sávtartó.
Az elmúlt néhány évben még kifinomultabb lett a működésük. Sok esetben már a padka, járdaszegély, sőt akár az útfelület széle alapján is képesek irányítani az autót. Mint azt említettük, igazából három különböző segédrendszert is szokás sávtartónak nevezni. A legegyszerűbb a sávelhagyás-figyelmeztető. Ez csak arra képes, hogy amennyiben a sáv szélét jelző felfestésekre hajtunk, akkor vizuális és hang vagy egyéb (pl. kormány rezgetése) módon jelez a sofőrnek. Itt az autó irányítása teljes mértékben a mi feladatunk, azaz nekünk kell korrigálni az autó haladási irányát. Mondhatjuk, hogy ez volt a sávtartó első generációja.
Ennek továbbfejlesztésével jelent meg a sávban tartó vagy sávelhagyás-korrigáló néven is ismert változat. Itt már nem csak jelzést kapunk, ha elhagynánk a saját sávunkat, hanem önálló beavatkozás is történik. Ilyenkor a kormánykerék kismértékű elfordításával az autót visszatéríti a sáv széléről. Ez viszont csak egy mozdulat, tehát nem helyettünk kormányoz, hanem csak korrigál. Ezt a funkciót általában összekötik a fáradtságfigyelővel, túl sok beavatkozás esetén pihenést javasol az autó. A sávban tartó már egy komplexebb megoldás, hiszen képes a kormánymű önálló vezérlésére. Ez azonban még mindig elsősorban figyelmeztetésre szolgál.
A sávban vezető azonban már egy komoly ugrás és a biztonságon túl kényelmi funkcióként is tekinthetünk rá. Hosszabb utazáskor, elsősorban autópályán a monoton, legtöbbször nyílegyenes úton haladás elég fárasztó tud lenni. A sávban vezető rendszer már egy részleges önvezetésnek is tekinthető. Miről is van szó? Amennyiben a felfestések megfelelőek, az autónk magától a sáv közepén halad és tartja a megfelelő irányt. Sőt, ezt enyhébb ívű kanyarokban is megteszi, azaz pontosan követi a sáv vonalát. Bekapcsolt állapotban a rendszer folyamatosan, kisebb-nagyobb kormánymozdulatokkal irányítja az autónkat.
Biztonsági okokból itt szükség van visszajelzésre, hogy a sofőr éber és képes átvenni az irányítást, ha szükséges. Az egyszerűbb, olcsóbb megoldásoknál ezt manuális kormánymozdulattal tehetjük meg. A drágább, újabb rendszereknél már szenzorok figyelik, hogy fogjuk-e a kormányt. Másik megoldás a kapacitív kormánykerék, ahol maga a kormány érzékeli a kezünk érintését. A sávban vezető rendszer az adaptív tempomattal kombinálva úgynevezett kettes szintű önvezetést valósít meg. Fontos, hogy a sofőr felügyeletére folyamatosan szükség van, de jelentősen kényelmesebbé tehető vele az utazás.
A háromféle bemutatott rendszer autónk márkájától és típusától függően különböző módon testreszabható. Megadható például a vizuális vagy egyéb visszajelzés módja, hangja, kormányrezgés erőssége. Sőt, akár a rendszer érzékenysége is szabályozható, hogy ne legyen zavaróan túlbuzgó a működése. Ma már az Európai Unió előírásai miatt a sávtartó is kötelező felszereléssé vált az új autókban. Sőt, a többi asszisztens rendszerhez hasonlóan csak ideiglenesen kapcsolható ki. Azaz amikor leállítjuk az autót, a következő beindításnál automatikusan visszakapcsolja magát.
Cikksorozatunk hamarosan folytatódik, legközelebb egy izgalmas témát, a légzsákot és annak történetét ismerhetitek meg.