ACC, LKAS, BLIS vagy gyűjtőnéven ADAS. Tessék? – Kérdezheti valaki, aki még életében nem hallott ezekről a rövdítésekről. Pedig ahogyan a menetstabilizátort jelentő ESP-t vagy a blokkolásgátlót takaró ABS-t, úgy az előbb említett rövidítéseket is érdemes megtanulni, hiszen ezek az elkövetkező években szinte minden gépjárműben megtalálhatók lesznek.
Aktív vs passzív biztonság
Már a legelején érdemes leszögezni, hogy az autógyártók két irányba fejlesztenek: aktív és passzív biztonsági rendszereket készítenek. Passzív biztonsági rendszerek alatt azokat a technológiai megoldásokat értjük, amelyek csak a balesetkor segítenek: ilyen például a kiemelkedően biztonságosra tervezett karosszéria, a biztonsági öv, a légzsákok, de ilyennek számít egy egyszerű gyerekülés is.
Az aktív biztonsági rendszerek pedig a baleset megelőzésében segítenek: ilyen a menetstabilizátor vagy épp a blokkolásgátló, a fékrásegítő illetve a fékerőelosztó is. De ha nagyon tág értelemben gondolunk ezekre a technológiákra, még a szervokormányt is tekinthetjük annak: mivel alacsony sebességnél is könnyű tekerni a kormányt, így elkerülhetünk vele egy balesetet.
Prediktív védelem
Amíg azonban az aktív biztonsági rendszerek egy konkrét helyzetben segítenek, így például megakadályozzák a kerék kicsúszását, addig a prediktív védelmi technológiák időben felismerik a veszélyhelyzeteket és már azelőtt reagálnak, vagy figyelmeztetnek hogy egyáltalán kialakulna egy balesetveszélyes szituáció.
Ezeket, a prediktív biztonsági rendszereket nevezzük fejlett vezetőtámogató rendszereknek (Advanced driver-assistance systems, azaz ADAS), hiszen az autóban lévő szenzorok és kamerák segítségével képesek érzékelni, ha a holtterünkbe kerül valaki, ha lassítanak előttünk, vagy egyes autók esetén például azt is, ha hátulról belénk jönne valaki.
Ezek közül ismerkedjünk meg néhánnyal:
ACC, Adaptive Cruise Control, vagyis távolságtartó tempomat: az autó első lökhárítójába épített radar vagy a szélvédő mögé épített kamera (esetleg ezek kombinációjának) segítségével a gépjármű figyelemmel követi az előtte haladókat és reagál a sebességváltoztatásaikra. Nekünk nem kell a fék- vagy gázpedálhoz érnünk, ha előttünk lassítanak, a mi autónk is lassul, ha pedig gyorsítanak, akkor az általunk meghatározott sebességig visszagyorsul gépjárművünk.
AEBS azaz Advanced Emergency Braking System magyarul fejlett vészfékező rendszer: a feladata, hogy megakadályozza, hogy a vezető ráfutásos balesetet okozzon. Ehhez egy, a lökhárítóba épített radart vagy a szélvédő mögé épített kamera használnak,(és ahogy az ACC esetén, ezek kombinációja is előfordulhat) amely érzékeli, ha a gépjármű túl közel kerül az előtte haladóhoz és előbb figyelmezteti, majd szükség esetén akár vészfékez is, hogy elkerülje a balesetet.
ACB amely az Active City Brake, tehát a városi vészfékező rendszer rövidítése: ez kifejezetten a szűk utcákban való lassú haladáshoz kifejlesztett technológia, amely 30 km/h sebességig működik. Lényege, hogy az autó figyeli az előtte lévő útszakaszt és ha lelép valaki először hangjelzéssel figyelmeztet, majd szükség esetén állóra fékezi a járművet.
EBA, teljes nevén Emergency Brake Assist vagyis vészfék-asszistens: amennyiben a rendszer azt érzékeli, hogy a sofőr épp vészfékezést hajt végre (mert el akar kerülni egy balesetet), a vészfék-asszisztens azonnal maximálisra növeli a fékerőt. Erre azért van szükség, mert kimutatták, hogy egy veszélyhelyzetben a sofőrök 90%-a nem nyomja meg elég erővel a fékpedált, így sokszor pusztán azért történik baleset, mert a gépjármű nem lassul eléggé.
LKAS a hangzatos Lane Keep Assist System, a sávtartó rendszer rövidítése: ahogy a nevében is benne van, abban segít, hogy gépjárművünk a sávban maradjon és még véletlenül se menjünk le a számunkra kijelölt útról. A rendszer szeme, a kamera leggyakrabban a visszapillantó tükör elé helyezett „dobozban” található, ez figyeli éjjel-nappal, hogy a gépjármű a felfestések között halad-e. Az LKAS-sel szerelt autók képesek arra, hogy amennyiben a sofőr figyelme lankad, finom kormánymozdulatokkal irányba hozzák az autót, a fejlettebb példányok pedig akár fél-1 percig is önállóan irányítják a gépjárművet.
LDWS azaz Lane Departure Warning System, magyarul sávelhagyásra figyelmeztető rendszer: ez nagyban hasonlít az előbb említett sávtartó rendszerhez, annyi különbséggel, hogy az ilyen rendszerrel gyártott autótípusok nem képesek beleavatkozni a vezetésbe, pusztán figyelmeztetnek, ha úgy érzik, elhagytuk a sávot.
BLIS, amely a Blind Spot Information System vagyis holttérfigyelő rendszer rövidítése. A külső tükrökbe vagy a hátsó lökhárítóba épített szenzorok figyelik, hogy a vezető holtterébe került-e valaki vagy valami és ezt a tükörbe épített visszajelző segítségével jelzik.
Extra funkciók
A vezetést segítő rendszerek közé tartoznak azok a technikai megoldások is, amelyek bár ténylegesen segítenek minket a közlekedésben, de inkább csak afféle kiegészítő funkcióval bírnak. Ilyen például a:
Night Vision, azaz Éjjellátó rendszer: Két típusa létezik: az első az aktív, amely a szélvédő mögé épített infravörös fényforrás segítségével világítja meg az autó előtt lévő tájat, a második pedig a passzív, amely egy hőkamera segítségével az emberek, állatok és tárgyak által kibocsájtott hőt érzékeli. Az éjjellátó rendszerrel ellátott gépjármű még a legnagyobb sötétségben is látja az előtte lévő embereket, állatokat és tárgyakat, a fejlett elektronikus rendszer pedig képes felismerni, hogy mihez közelítünk. Így egy éjjellátó rendszerrel ellátott gépjármű az éjszaka közepén is megmutatja nekünk, ha az út szélén egy gyalogos sétál vagy ha egy állat szalad át az úttesten, tőlünk több száz méter távolságra.
Táblafelismerő rendszer: A szélvédő mögé épített kamera segítségével a gépjármű észleli az utak mellett elhelyezett táblákat, a rajtuk szereplő információkat pedig megjeleníti a vezető előtt lévő kijelzőn. Kiemelkedően hasznosak például a gyorshajtások megelőzésére.
Aktív parkoló asszisztens: az első és hátsó lökhárítóba épített ultrahangos érzékelők segítségével a gépjármű képes felmérni, hogy a rendelkezésre álló parkolóhelyek közül hova fér be, majd amint talál egy megfelelőt, úgy a vezérlőegység átveszi az irányítást és az autó bekormányozza magát a kiválasztott helyre. Bár ezek néhány évvel ezelőtt még igen kezdetlegesek voltak, mára rendkívül biztonságosan kormányozzák be a gépjárművet a szabad helyre, a vezetőnek csak a féket és a gázt kell kezelnie. Sőt, léteznek már olyan modellek is (ilyen például az új Nissan Leaf), amely teljesen önműködően parkol, a sofőrnek csak egy gombot kell nyomva tartania a művelet alatt.
Attention Assist vagyis fáradtságfigyelő rendszer: A rendszer folyamatosan figyeli a vezető aktivitását (kormánymozgatás, fék- és gázpedál-használat) és amennyiben úgy érzékeli, hogy a sofőr reakcióideje nő, figyelmeztet, hogy ideje pihenni. Használatával megelőzhető például az autópályán történő elalvás.
Az tehát látható, hogy autónk egyre okosabbak, ezáltal pedig egyre biztonságosabbá és egyszerűbbé vált vezetésük. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendszerek hosszú távon is jól működjenek, olykor a karbantartásukra is szükség van. Hamarosan bemutatjuk, milyen eszközök kellenek ezek javításához, és mire van szükség egy javítás után, hogy újra működjenek a vezetéstámogató rendszerek.