Manapság az autóipar és az autózás már szinte elképzelhetetlen az olyan gyártók, mint Peugeot, vagy a Mazda nélkül, ahogy a szocializmus utcaképéből is hiányozna a Zastava. Pedig, amikor a kezdet kezdetén ezeknek a cégeknek az alapítói elindították a vállalkozásaikat, még eszük ágában sem volt kocsikat gyártani. Aztán előbb vagy utóbb mindannyian felismerték az autóiparban rejlő lehetőségeket.
Összegyűjtöttük hát azokat az autógyárakat, melyek létrehozói egyáltalán nem az autógyártásban látták a jövőt. Lássuk hát.
Peugeot – kávédaráló
A Peugeot története Jean-Pierre Peugeot-val kezdődött, aki életének jelentős részét az egyre jobban fellendülő ipari termelésre, ezzel együtt pedig a textiliparra áldozta. Munkájának eredményeként egy kelmefestő műhelyt, egy olajüzemet és egy gabonaőrlő malmot hagyott fiaira, Jean-Pierre és Jean-Frédéric Peugeot-ra.
A két fiú 1810-ben megalapította a Peugeot Fréres (Peugeot Testvérek) nevű céget és az apjuktól örökölt, átalakított malomban fűrészlapokhoz szükséges hengerelt acél gyártásába kezdtek. Emellett rugókat, kéziszerszámokat, női szoknyaabroncsokat illetve 1840-től kávédarálókat készítettek. Ez tette ekkoriban igazán ismertté a Peugeot céget.
1882-től Armand Peugeot (az alapító Jean-Pierre unokája) ötlete nyomán kerékpárokat kezdtek gyártani. Ebben az évben mutatta be a cég a „Le Grand Bi” névre keresztelt velocipédet. Miután találkozott Gottlieb Daimlerrel, Armand arra a következtetésre jutott, hogy a jövő egyértelműen az automobiloké, így elkezdték megtervezni és megépíteni a Peugeot legelső kocsiját. Ez egy háromkerekű, gőzhajtású autó volt, amit Léon Serpollet tervezett és 1889-ben készült el (mindösszesen négy darabot gyártottak belőle). A következő évben érkezett az első négykerekű Peugeot, a Type 2, amit már nem gőzzel hajtottak, hanem egy belsőégésű, gázolaj működtetett Panhard-Daimler motorral. 1896-ban Armand Peugeot saját céget alapított Automobiles Peugeot néven és kizárólag az autógyártásra koncentrált.
Az 1901-es Párizsi Autószalonon mutatták be az új, egyhengeres Peugeot „Bébé”-t, amely konzervatív megjelenésével stílusteremtő lett és igazi népautóvá vált. Időközben a Peugeot testvérek fiai is autógyártásba kezdtek – az ő emblémájuk volt a jellegzetes Peugeot-oroszlán. A Peugeot Fréres és Automobiles Peugeot cégek aztán összeolvadtak, és 1913-ra már minden második francia autót a Peugeot gyártott.
Érdekesség, hogy 1964-ben egy kis nézeteltérés támadt a Peugeot és a Porsche között modelljeik névadásával kapcsolatban. Ma Porsche név hallatán mindenkinek a legendássá vált 911-es jut eszébe, ám a stuttgartiak eredetileg úgy tervezték, hogy 901-es lesz a neve. A Frankfurti Autószalonon 1963. szeptemberében bemutatott modellen még a 901-es embléma díszelgett. Hamarosan azonban jelentkezett a Peugeot, mondván, minden olyan három és négyjegyű számot levédetett magának, melynek közepén 0 szerepel. Így a Porsche – még mielőtt jogi következményei lettek/lehettek volna – nemes egyszerűséggel átkeresztelte új sportkupéját, de az első, már elkészült 82 példány hátulján megmaradt a 901-es felirat.
Mazda – szerszámgépek
A Mazda története Toyo Cork Kogyo Co., Ltd. néven kezdődött, amit 1920. január 30-án alapítottak Hirosimában. Az első években szerszámgépeket gyártottak, ám az üzlet nem ment valami jól, hiszen a 20-as évek végén a Hiroshima Saving Banknak kellett segítő kezet nyújtania, hogy elkerüljék a csődöt. Ezt követően nevet változtattak és Toyo Kogyo Co., Ltd-ként folytatták tovább, majd 1931-ben a járműgyártás felé fordultak. Ekkor mutatták be a Mazda-Gót, ami leginkább egy háromkerekű motoros riksa volt.
A II. világháború alatt – sok már autóipari vállalathoz hasonlóan – hadiipari termelésre álltak át és fegyvereket (elsősorban puskákat) gyártottak a japán hadsereg számára. Első igazi autójuk az 1960-ban bemutatott Mazda R360-as volt
Érdekesség, hogy a cég hivatalosan csak 1984-ben vette fel a Mazda nevet, igaz már a kezdetektől fogva az összes autójuk ezt a nevet viselte.
Zastava – ágyú öntöde
A Zastava gyökerei egészen 1851-ig nyúlnak vissza. Ekkor alapították Kragujevacban a Katonai Műszaki Intézetet. Az intézet 1853-ban ágyúöntödét hozott létre, míg az 1880-as évektől a Zastava már kézi lőfegyvereket kezdett gyártani. A dinamikusan növekvő vállalatot a 19. század végén Katonai Mérnöki Művekre keresztelték át.
1904-ben avatták fel a cég új részlegét, mely eleinte csak autók javításával és bizonyos alkatrészek gyártásával foglalkozott. Az üzemben 1939-től Chevrolet katonai teherautókat szereltek össze egészen Jugoszlávia 1941-es náci megszállásáig. Ezalatt az idő alatt összesen 400 újonnan összerakott teherautó gördült ki a gyár kapuján.
A II. világháború után az üzemet az új rezsim szellemében Zavodi Crvena Zastavára (vagyis Vörös Zászló Művekre) keresztelték át. 1953. augusztus 26-án a gyár dolgozói körében szavazást tartottak azzal kapcsolatban, mit is kellene a jövőben a Zastavának gyártania. A munkások 96%-a az autóra voksolt. Már ebben az évben 126 darab Overland-féle Willys-Jeepet szereltek össze Kragujevacban.
1954. augusztus 12-én a Zastava együttműködési megállapodást kötött a Fiattal. Három hónappal később Kragujevacban már Fiat 1400-asokat, Fiat 1100 B-ket és Fiat AR-55 Campagnolákat szereltek össze. Bár az együttműködés az 1400-assal kezdődött, mégis a Fiat 600-as licensze alapján készült Zastava 750-es tette ismertté és népszerűvé a jugoszláv gyárat. 1955 és 1985 között összesen 923 487 darab készült a 750-esből.
Érdekesség, hogy a Zastava 1983-ban megkísérelt betörni a nemzetközi porondra Yugo néven. Ám az autók minősége nem ütötte meg a nyugati mércét. 1989-ben Giorgetto Giugiaro tervei alapján született meg a Yugo Florida, amitől nagyon sokat vártak. Ám az ígéretes jövőkép Jugoszláviával együtt darabokra hullott. A háború tönkretette az üzemet és mire beköszöntött a béke, a gyár gyakorlatilag már csak nevében létezett.
Sorozatunk első részét ITT olvashatod.