Ha kimondjuk, hogy 2004-es esztendő, akkor annyira nem tűnik messzinek. Ha viszont már úgy közelítjük meg, hogy az 17 éve volt, akkor bizony összeráncoljuk a homlokunk, hogy húha, mennyi idő eltelt azóta. Ennyi év pedig elég volt a Hyundainak arra, hogy piacra dobjon négy Tucson generációt. Most megint jöhet egy kis szemkikerekedés, hogy miért beszélünk négyről, amikor hivatalosan Európában csak három volt. Azért, mert a második generáció ix35 néven futott az öreg kontinensen, de bőven voltak olyan régiók, ahol a koreai márka a jól bevált megnevezéssel futtatta. Az eddig eladott 7 millió darab viszont mindenképpen a gyártót igazolja, szóval alighanem ehhez az új modell is hozzátesz majd, valószínűleg nem is keveset.
Minden szempontból új
A negyedik generációt látva viszont rá sem ismernénk az elsőre, de igazából még arra sem jönnének rá sokan, hogy ez a harmadiknak az örököse. A mérnökök ugyanis a paramentrikus dinamika jegyében készítették el ezt SUV-t, csak azért, hogy másfél bekezdés alatt máris harmadjára lepjük meg az olvasót. A paramentrikus pedig azt jelenti, hogy paraméterek segítségével kifejlesztett, ergo szinte mindent mértani pontossággal rajzoltak meg. A fő tervező Sangyup Lee, aki többek között az első szárny motívumot is megálmodta.
Ehhez viszont minden ledes menetfénynek világítania kell, ami messziről felismerhetővé teszi a Tucson legújabb változatát. Már ha világít, mert lekapcsolva olyan, mint egy sima hűtőrács. Szinte mindenkinek tetszik ez a kivitelezés, kevesen vannak azok, akik szerint ez már túlzás. Szerintünk mindenképpen egyedi, különleges, pont ezért egy kis kavarja fel egy kicsit a kategória állóvizét. A Hyudai modellje tehát merész, férfias és mindenképpen karakteres, ezzel újra-, vagy egyesek szerint túlgondolva a pár évvel korábban piacra dobott elődöt.
Városban is jól irányítható
Tesztalanyunk a maga 4500 milliméteres hosszúságával messze nem egy hatalmas csatahajó, kellemesen manőverezhető akár szűkebb helyeken, kis utcákon is, persze a parkolóhely megtalálása nem lesz olyan egyszerű, mint egy városi miniautóval, ellenben ha megvan, akár segíti is a ki- és a beállást az autó. A tengelytáv Európában 2680 milliméter (vannak régiók, ahol a nagyobb, 2755 milliméteres változat került forgalomba). Az első fényszórók érdekes módon nem a ledes menetfények közé, hanem középre melléjük kerültek, első blikkre mindenképpen ködlámpának mondaná az ember, a fényereje viszont bőségesen elég, bár a vetítése elég koncentrált, tehát nem szórja szét mindenfelé, hanem az útra összpontosul, így azért a kisebb ívű kanyaroknál nem a legtökéletesebb az út szélének a megvilágítása.
A Tucson oldala is megérdemel néhány szót, úgy törik meg az ajtókon a fény, hogy az „Z” alakot mintázzon, robusztusabb így a jármű, méghozzá nagy, szélesre nyíló ajtókkal, alattuk pedig a szokásos műanyag elem fut át, ami a kerékjárati íveket is megkerüli. Az 1,4 tonnás kasztni alá 17, 18 és 19”-es felniket lehet kérni, meglehetősen dizájnos megoldások, amik abszolút illenek a kocsihoz. Aminek a hátulja leginkább a lámpákról lesz emlékezetes, hiszen ezek mintázatban a sólyom lábára hasonlítanak, a lámpatesteket összekötő ledes fény pedig irtózatosan jól mutat, az pedig a mérnökök fantáziáját dicséri, hogy még itt is volt erejük arra, hogy a hátsó ablaktörlőt a fenti spoiler mögé rejtsék.
A csomagtér mérete szinte mindenre elegendő, az 550 liter miatt akár nagyobb bőröndöket is elnyel, pláne, ha ledöntjük a hátsó ülések támláját, amivel már 1800 literre tudjuk bővíteni a rendelkezésre álló helyet. Fontos, hogy az ülések 40:20:40 arányban osztottak. A külső tehát mindenképpen meggyőző, az adatok is a Tucson mellett szólnak. A futómű is jól társul a szabadidőautóhoz, elöl MacPherson, hátul multilink, csodásan lett hangolva minden, nyilván nem egy versenygép, mégis úgy tapad, olyan merész és dinamikus vezetésre ad lehetőséget, amit egy SUV-től ritkán látunk, eközben mégsem rázza ki az ételt a gyomrunkból, szóval le a kalappal, de tényleg.
Az alapmotor is megfelelő
Már eddig is meggyőző a Hyundai újdonsága, a legviccesebb pedig az az egészben, hogy még az alapmotorral is teljesen rendben van a gépezet. A hozzánk kerülő modellben egy 1598 cm3-es, 1.6 T-GDI LP motor duruzsolt, méghozzá 150 lóerős teljesítménnyel és 250 Nm-es forgatónyomatékkal. A 4 henger erőforrás 10,3 másodperces 0-100-as sprintet készít elő a sofőrnek, amitől nem tátjuk nagyra a szánkat, de belülről dinamikusnak érződik az autó, jól rugaszkodik el, fantasztikusan jól kapcsolható a 6 fokozatú manuális váltó is, a városi tempót gond nélkül felvehetjük. Automata váltó ehhez a motorhoz nem társítható, az csak a mild hibridhez jár. A motorpaletta bőséges, van 48V-os benzines és mild hibrid, full hibrid vagy plug-in hibrid is a hagyományos benzin és dízelmotorok mellett.
A gyorsulással, a dinamikával és a vezetéssel tehát nincs gond, és szerencsére a fogyasztással sem. Városban 8-9 literből simán megvagyunk, a nagy átlag pedig 8 liter környékén alakul, persze minden attól függ, milyen nehéz lábbal rendelkezünk, mennyire indulunk nagy tempóval akkor, ha zöldre vált a lámpa, és milyen sebességet választunk autópályán. A legoptimálisabb fogyasztást országúton érhetjük el, ilyenkor száz kilométeren simán beéri 6 liter benzinnel a Tucson.
Kissé komor, de modern beltér
Sokat beszéltünk már a vezetésről, így érdemes arról az érzésről is, ami ér minket, ha a sofőrülésbe huppanunk. Kicsit talán komor a beltér, de közben ultramodern, ami azonnal feltűnik, hogy két hatalmas kijelző segít minket, egyik a négyágú multikormány mögött. Ez a 10,25”-es digitális műszeregység a piac egyik legjobbja, gyönyörű színekkel és kiváló fényerővel rendelkezik, természetesen úgy szabjuk személyre, ahogy a legjobb nekünk, kijelezhetjük a térképet vagy a legfontosabb adatokat is. Van még egy másik, 10,25”-es központi panel is, ezen fut a gyártó fedélzeti rendszere, méghozzá Android Auto és Apple Carplay támogatással.
Eddig szép és jó, viszont innentől jön egy kicsit az, amit csak kritikával tudunk illetni. És most nem arra gondolunk, hogy az egész műszerfal körbevesz minket, mint egy repülőben, mert az tök szuper, sőt, a légbeömlők multi-air módja kicsit olyan, mint a Teslában, tehát lényegében mindenhol eresztik be egy kicsit a levegőt, hogy egységesebb legyen a szellőztetés.
Viszont a középponti kijelző alatti fényes, zongoralakkal bevont felület már órák alatt bekoszolódhat, hónapok alatt pedig megkarcolódhat. Plusz vissza is veri a napfényt, szóval sehogy sem jó ez, tényleg el kellene már felejteni. Ehhez pedig a klímavezérlő érintőgombjai járulnak még hozzá negatívan, odanézés nélkül nem nagyon lehet kitapogatni, talán megszokni azért meg lehet. A panel alatt van két USB, az egyik csak töltésre használható, plusz nem maradt el a szivargyújtó töltő sem.
Jól el lehet férni
Amiről még nem beszéltünk, az a helykínálat. Eleve egész sok pakolóterület van, két pohárnak külön rekesz, az ajtókban is tárolhatunk flaskát és a könyöktámaszban is el tudunk rejteni néhány dolgot. Az ülések nagyon kényelmesek, természetesen fűteni is tudnak télen. A pozíció pedig nem csak elöl szuper, hanem a hátul ülők is kényelmesen elutazhatnak, bőven van lábtér és fejtér is, pedig a sofőrülés 185 centiméteres magasságra volt állítva.
Ami miatt még megdorgálhatjuk a Hyundait, hogy hátul csak két normális ülés van, pedig akár három ember is elférne egymás mellett. Sőt, van még beszálláskönnyítő rendszer is, így eltolhatjuk az első “fotelt”, hogy még könnyebb legyen becsücsülni hátulra.
Segít nekünk a vezetésben
Vezetéstámogató rendszerekből megannyit fel lehet sorolni: elsőként az autópálya asszisztenst (HDA), ami navigációs alapon is képes intelligensen szabályozni a sebességet. Említhetjük még a kereszteződésben történő kanyarodás során fennálló ütközésre figyelmeztető rendszert, vagy éppen a távolsági fényszóró asszisztenst, az adaptív tempomatot, vagy a kiváló képminőséggel bíró tolatókamerát.
Alaposan megszaladt az ár
A fentiekből tehát kiderül, hogy elég meggyőzőre sikerült a Hyundai Tucson negyedik felvonása, de nem csak ettől lehet sikeres a modell, hanem az árazás is pozitív előjeleket sugall. Az alapár ugyanis 7,99 millió forint, ehhez pedig nem kell sokat hozzátenni, hogy már egy elég jól extrázott, kitűnő külsővel és dinamikus motorral szerelt SUV-t vigyünk haza. Persze erőforrástól függően azért milliókkal fölé lehet lőni az alapárnak, a dízel például bő 9,5 millió forinttól indul, a legdrágább pedig a plug-in hybrid, amelyért minimum 13,99 millió forintot kell kifizetnünk ahhoz, hogy kiguruljunk vele a szalonból.
A tölthető hibrid tehát hatalmas felárat jelent, ami még akkor sem fog gyorsan megtérülni, ha valaki minden éjszaka tudja tölteni és ki tudja használni a teljes elektromos hatótávot. A legtöbb alighanem a sima T-GDI-ből fogy majd, ami teljesen rendben is van és még évekig kiszolgálja majd a vásárlót. A Hyundai Tucson tehát nem csak labdába tud rúgni a KIA Sportage-dzsel, a Volkswagen Tiguannal vagy éppen a Toyota RAV4-gyel szemben, hanem akár győzedelmeskedhet is felettük.