Motoroznék! – hogyan kezdjem?

Motorozni jó. Aki motorozott már életében, az jól tudja, milyen felszabadító, mámorító élményt nyújt. Olyat melyet egyetlen más közlekedési eszközön sem tapasztalhat az ember. Ráadásul a motorozás olyan bonyolult biokémiai folyamatokat indít el az emberi szervezetben, melyek során adrenalin termelődik.

Arról már nem is beszélve, hogy egy roppant praktikus közlekedési eszközről beszélünk. Ugyanis a városok közlekedési helyzete folyamatosan romlik. Állandó jelenséggé váltak a folyamatos dugók és csúcsforgalomban átjutni a város egyik végéből a másikba valóságos tortúrának számít. Elég csak körbe nézni, hányan próbálnak araszolva eljutni reggelente a munkahelyükre úgy, hogy egyedül ülnek az autójukban. Holott motorral lényegesen egyszerűbben és gyorsabban lehetne ezt megtenni. Ráadásul kevesebbet fogyaszt, mint egy autó. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak nem kell hosszú perceket tölteni a parkolóhely vadászattal, de még parkolási díjat sem kell fizetni. Gondoljunk csak bele: Budapesten például a lakók számára kiadott parkolási engedélyekből több van, mint parkolóhelyből.

Ha nem egy méregdrága sport- vagy túramotorra vágyunk, akkor egy kocsi árának töredékéből felpattanhatunk egy kétkerekűre, ami ráadásul lényegesen dinamikusabb, mint az autó. Természetesen a motor is üzemanyagot fogyaszt, gumit koptat és időnként szervizelést is igényel, de összességében lényegesen kevesebbet kell költeni rá.

Szóval, ha már egyszer eldöntöttük, motorra ülünk, már csak az a kérdés, hogyan is kezdjünk hozzá?

Természetesen az egész a jogosítvány megszerzésével kezdődik. A helyzet akkor a legösszetettebb, ha már tizenévesen a kétkerék az ember vágya. Legálisan, forgalomban motorozni leghamarabb 14 évesen van lehetőség az AM (segédmotoros kerékpár) kategória megszerzésével. Ezzel olyan, maximum 50 köbcentis, két-, három- vagy négykerekű járművet vezethetünk, melynek teljesítménye legfeljebb 4 kW és a végsebessége nem haladja meg a 45 kilométer/órát.

Ezt követi az A1-es (kismotor) kategória, amit 16 évesen lehet megszerezni. Ennek birtokában már 125 köbcentis, maximum 11 kW teljesítményű motort vezethetünk (fontos, hogy a teljesítmény-súly arány nem lehet több 0,1 kW/kilogrammnál). Az A1-es kategóriát úgy is megszerezhetjük, ha már van B-s jogsink. Ez az úgynevezett A1B vagy B125-ös kategória. Ebben az esetben csak egy „gyorstalpaló” képzésen kell részt vennünk. Mindössze 3 óra elméleti és 2 óra gyakorlati oktatásra, és természetesen a sikeres vizsgára van szükségünk, hogy megszerezzük a vezetői engedélyt.

Akárcsak a B-s, úgy A2-es (vagy „A korlátozott”) jogosítvány esetében is 18 év a minimum korhatár. Ennél a kategóriánál már csak a teljesítményt maximalizálják 35 kW-ban, illetve a teljesítmény-súly arány nem lehet több 0,2 kW/kilogrammnál.

Végezetül pedig az A kategória, ahol már nincs se teljesítmény, se köbcenti korlátozás. Már, ami a vezethető motort illeti. Természetesen itt is van életkori megkötés: minimum 24 évesnek kell hozzá lenni. Ám, ha ez megvan, akkor bármilyen kétkerekűvel furikázhatunk. Bár azt senkinek se ajánljuk, hogy tapasztalat nélkül egyből felpattanjon a legerősebb Kawasaki Ninjára, Honda CBR-re, Suzuki GSX-R-re vagy Ducati Panigaléra. Hiszen éppen az a lényege a fenti kategóriáknak, hogy az ember tapasztalatot szerezzen, elsajátítsa a motorozás csínját-bínját, mindezt fokozatosan, egyre erősebb, egyre komolyabb technikák nyergében.

Természetesen, ha valaki 24 éves kora után egyszer csak úgy érzi, motorozni szeretne, azonnal megcsinálhatja az A-s jogsit, nem kell végig járnia az alsóbb kategóriákat. Ám ez nem azt jelenti, hogy a jogsi megszerzését követően azonnal egy 100 lóerő plusszos gépre kell felpattannia. Ha az ember próbálja józan ésszel csinálni a dolgokat, akkor ebben az esetben is egy kisebb, alacsonyabb teljesítményű motorral kezdi, amíg meg nem szerzi a kellő rutint és tapasztaltot.

Igazából, a B-s jogsi esetében sem lenne hülye ötlet tenni egy olyan kikötést, hogy a vezetői engedély megszerzését követő két évben az ember csak maximum 100 lóerős autót vezethet. Ne a forgalomban, éles helyzetben, mások veszélyeztetésével bénázzon egy 200-250-300, vagy még annál is erősebb kocsi volánjánál. Szokja meg, milyen is vezetni, sajátítsa el, hogyan is kell vezetni (hiszen az, hogy valaki megszerzi a jogsit, még nem jelenti azt, hogy ténylegesen tud is vezetni), szerezzen tapasztalatot. Aztán két év elteltével majd jöhet egy komolyabb autó. De természetesen ez csak egy elmélet.

A lényeg viszont, amit nem győzünk hangsúlyozni a fokozatosság és hogy ésszel csinálja az ember.

Ha az elhatározás megszületett, már nincs más dolgunk, mint kiválasztani a számunkra megfelelő kategóriát, aztán keresni egy motoros iskolát, ahol elsajátíthatjuk az alapokat és megszerezhetjük a jogosítványt.

Pusztán tájékoztató jelleggel, nagyjából ilyen árakkal lehet számolni az egyes kategóriák esetében.

Viszont ne feledkezzünk meg róla, hogy a jogsi megszerzésének költségein túl még további kiadásokkal is számolnunk kell:

• megfelelő motoros ruházat,
• motorvásárlás,
• a motor átírásának költségei.

Ám ezekkel majd egy következő cikkben foglalkozunk.