Kevés márka tudhat maga mögött olyan elkötelezett rajongótábort, mint az Alfa Romeo. Az olasz vállalat vitathatatlanul gyönyörű autókkal ajándékozta meg az autórajongókat – nem kivétel ez alól mostani bemutatónk alanya, a 159-es sem. Az Alfa Romeo márkanév épp idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, ezért úgy gondoltuk, megmutatjuk, mire figyeljen az, aki egy ilyen, a használtpiacon egyre jobban keresett modellt szeretne magának.
Modelltörténet
Az Alfa Romeo 2005-ben dobta piacra a 159-est, amely a Fiat-Csoport korabeli helyzete miatt a General Motors-szal közösen készült el. Emiatt több GM motor, illetve alkatrész is megtalálható az autóban, azonban legnagyobb szerencsénkre az olaszok nem engedték ki a kezükből a dizájnt, így a kocsi jellegzetesen olaszos külsőt kapott.
Az autó 2008-ban esett át egy minimális ráncfelvarráson, ez -szerencsére- nem is a külsőt, hanem inkább a belsőt érintette: mivel a GM-technika miatt a típus a kategóriatársainál nehezebb lett, ezért a frissítés során ebből faragtak, így a 2008 utáni darabok 45 kg-mal könnyebbek elődeiknél.
Fontos kiemelni, hogy a kacifántos fejlesztés ellenére a 159-esbe mindent beleadtak az olaszok: a kor technikai színvonalának megfelelő, 5 csillagos töréstesztű, modern autó lett a típus, amely akár 3.2-es V6-os motorral, összkerékhajtással, bőrkárpittal, navigációval, Bi-Xenon fényszórókkal, Bose Hi-Fi-vel és más, igényes extrával kényeztettethette szerencsés tulajdonosát.
Karosszéria, fényezés
Általánosan elmondható, hogy a fényezés minősége megfelelő, a karosszériapanelekre nem jellemző a rozsdásodás. Általában csak a korábban sérült daraboknál fordul elő korrózió, de mivel az első 159-esek már bizony 15 évesek, ajánlott az ajtók alját, a sárvédőíveket, a küszöböket és a szokásos rozsdagócpontokat is ellenőrizni. 
Ami miatt viszont mindenképpen fel kell emeltetni az autót vásárlás előtt, az a bölcső (segédváz) rozsdásodása: ez ugyanis nagyon durván képes rohadni, ha pedig elkorrodálódik, menthetetlen: újat kell vásárolni belőle, a gyári alkatrész ára pedig több százezer forint.
Beltér
Vezető felé forduló műszerfal, stílusos olasz dizájn: aki beleül a 159-esbe, könnyen megérti, mit lehet szeretni benne. Jó hír, hogy az autó nemcsak szép, de jó is: a beltér minősége sokat javult az elődhöz képest, így legfeljebb apró zörgések fordulhatnak elő.
A műanyagok és kárpitok is bírják a strapát, nagyon leélt beltér esetén tehát az alacsony számot a kilométer-számlálónál érdemes fenntartásokkal kezelni.
Elektromos anomáliák
Érdekesség, hogy bár az olasz autókról sokan úgy hiszik, hogy folyamatosan elektromos problémákkal keserítik tulajdonosaik életét, a 159-es Alfa Romeo nem tartozik ezek közé. Még 10 év felett is alapvetően megbízható a gépjármű elektromos rendszere, a tulajdonosok elsősorban a megzavarodó tempomatra, vagy épp az ABS-jeladó hibája miatt nem üzemelő ABS és ESP rendszerekre panaszkodnak. Előfordulhat még a tolatóradar meghibásodása is, ezért ajánljuk, hogy mindenképp nézd meg, hogy parkoláskor rendesen működik a rendszer.
Kormányzás
A 159-es egyik típushibájaként emlegetik a szervokormány meghibásodását: ez elsősorban a korai darabokat érinti, a hiba hátterében pedig a nem megfelelő szervolaj használata áll. A korai darabokon piros, később zöld színű folyadékot találunk – ha tehát az autóban még piros van, érdemes áttérni az újabb, a gyár által előírt zöld színűre.
Épp ezért nagyon fontos a kormánymű megfelelő működése, ellenőrizd, hogy a kormány tekerésekor a rendszer csendben, zaj nélkül tegye a dolgát. Nemcsak menet közben, de álló helyzetben is adódhat gond: meghibásodhat a kulcsmodul, ilyenkor pedig nem működik a kormányzár. Ezt a műszerfali kijelzőn megjelenő „Vehicle protection system is not available” felirat tudatja velünk.
Ajtók, ablakok
Minden esetben érdemes átvizsgálni, hogy az ajtózárak, ajtóhatárolók és az elektromos ablakemelők is megfelelően működjenek. Idősebb korban sok autónál jelentkezik a hátsó ablakemelők meghibásodása, ahogyan az egyes ajtókban a zár is feladhatja a harcot. Ha pedig az ajtóhatároló megy tönkre, kattogó hangot hallunk a nyitás és zárás során.
Motorok
Az Alfa Romeo 159 kategóriatársaihoz hasonlóan sokféle motorral volt elérhető. Általánosan elmondható, hogy a kínálat túlnyomó többségét a dízelmotorok adják, 1.9-es, kétliteres és 2.4-es JTDm motorok közül lehet válogatni. Ezek közül is sok az 1.9-es, amely 8 és 16 szelepes verzióban is elérhető volt – előbbi 120, utóbbi pedig 150 lóerős. A legmegbízhatóbbnak a 8 szelepes, 120 lóerős verzió számít. Ennek oka, hogy a 150 lóerős, 16 szelepes erőforrás már örvénycsappantyús szívósorral készült. Ebben egy, szívócsatornába épített pillangószelepet találunk, amely alacsony fordulatnál útját állja az égéstérbe kerülő levegőnek, amely ezáltal nagyobb sebességgel áramlik a motorba. Ez segít abban, hogy tökéletesebb legyen az égés.
Ezek minden 16 szelepes 1.9 JTDm motornál problémát jelenthetnek: a 2006 végéig gyártott, korai daraboknál a gyár alumínium szívósort és műanyag örvénycsappantyúkat használt, 2006 végétől váltottak teljes egészében műanyag szívósorra és kerültek ezekbe alumínium örvénycsappantyúk. Mindkét kivitelnél előfordulhat a csappantyúk eltörése: fontos kiemelni, hogy a fémből készült lapátok nagyobb kárt okozhatnak. Ezért ajánlott vásárlás után átnézetni a motort és ha már kopott egy vagy több szívósori örvénycsappantyú, cserélni a komplett szívósort.
A váltás azért is érdekes, mert a 2.4 JTDm-nél mindvégig alumínium szívósort használtak, így ezeknél kevésbé jellemző és jár súlyos motorkárosodással az örvénycsappantyúk meghibásodása. Van azonban, amire ennél a motornál is kell figyelni: mivel nagy teljesítményű dízelmotorról beszélünk, sokan eleve dinamikus közlekedésre vásárolták az autót.
A motor azonban különösen kényes arra, hogy hidegen kímélni kell, ha ez elmarad, akár már 150-200 ezer kilométer körül hengerfejessé válik az erőforrás. Nem véletlen, hogy sok autó szenved ezzel a problémával, ezért érdemes vagy egy nagyon keveset futott, megkímélt darabot keresni, vagy egy olyat, amely nemrégiben esett át a felújításon.
A 2009-ben megjelent kétliteres dízelmotor alapvetően jó konstrukció. Ez mozgatja jelen videónk alanyát is. Itt a szakemberek az EGR hűtőházának elrepedését tartják a legkomolyabb problémának: mivel a kipufogógáz hűtése a hűtőfolyadékkal történik, ezért, ha a ház elreped, szépen lassan elfolyik a hűtővíz. Fontos kiemelni, hogy mindegyik dízelmotornál fokozott figyelmet érdemel az EGR, ha másért nem, az időszakosan szükséges kitakarítása miatt.
Korábbi szivárgásra utaló nyomok az EGR-hűtő házán
Ezeken túl természetesen mindhárom dízelmotorra igaz, hogy modern, közvetlen befecskendezéses, részecskeszűrővel, illetve kézváltós autók esetén kettőstömegű lendkerékkel ellátott erőforrásokról van szó. Tehát érdemes alaposan átvizsgálni a kiszemelt autót, hiszen ha belefut az ember egy leélt példányba, úgy sokszáz ezer forintba kerülhet a hibák kijavítása.
Fontos kiemelni, hogy a gyár 5 év vagy 140 ezer kilométeres vezérműszíj csereintervallumot határozott meg a dízelmotoros 159-eknél. Mivel ennek a típusnak a legtöbb példánya már elmúlt 10 éves, fokozottan figyelni kell arra, hogy megtörtént-e ez a szükséges karbantartás. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: Egy 159-es sokat ad, ha megkapja, amire szüksége van. A legfontosabb karbantartási feladatok közé tartozik a vezérműszíjjal szerelt autóknál az időszakos vezérléscsere is. Ennél a konkrét, kétliteres dízelnél ezt legkésőbb 5 év vagy 140 ezer kilométer után meg kell tenni.
Ahhoz, hogy egy ilyen olasz szépség hosszú ideig jó is legyen, fontos, hogy minőségi alkatrészek kerüljenek a motortérbe. Megkérdeztük a Bárdi Autó szakembereit, hogy melyik márkában bízhatunk meg? Bátran ajánlották, a gyárival azonos minőségű Gates vízpumpás vezérműszíj-készletet, még pedig azt a fajta kit-et, amelyben minden szükséges alkatrészt megtalálható a minőségi vezérlés cseréhez. A 159-es esetében a szerviz tapasztalok alapján csak úgy érdemes vezérműszíjat cserélni, hogy a vízpumpát és az összes görgőt is lecseréjük a szíjjal együtt! A spórolós hozzáállás ugyanis könnyen az új vezérműszíj szakadásához vezethet erősebb motor igénybevétel esetén.
Benzines fronton többségében a General Motors-tól származó erőforrások uralják a piacot. A belépőmotornak a 140 lóerős 1.8-as tekinthető, ez az Opel Astrákból, Insigniákból lehet ismerős. Típushibának számít a változó szelepvezérlés meghibásodása amit az indításkor hallható dízeles, traktorozó hang jelez. Ilyenkor a szívó- és kipufogóoldali vezérműtengely bordáskereket, illetve a két szolenoid szelepet kell cserélni, a vezérléssel együtt. Szintén hibát okozhat az olajhűtő tömítésének elfáradása: ilyenkor belefolyik az olaj a hűtővízbe, így olajos lesz a kiegyenlítő tartály. Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy az autó hengerfejes, pedig csak a tömítés cseréjére van szükség.
Elérhető volt még az 1.9-es és a 2.2-es, közvetlen befecskendezéses JTS benzinmotor is: ezekre jellemző a kialakításukból adódó kokszosodás és a vezérműlánc idő előtti megnyúlása is. Ez utóbbit elsősorban az alulméretezett olajozó fúvóka okozza: mivel a gyár hosszú, akár 30 ezer kilométeres olajcsere-intervallumot határozott meg ezeknél a motoroknál, így az elhasználódott olaj az apró szennyeződések miatt nem jut át elegendő mennyiségben a fúvókán, emiatt a lánc nem kap megfelelő kenést. Annyiban szerencsés a helyzet, hogy általában a Check Engine lámpa felvillanása még azelőtt jelzi, hogy gond van, mielőtt elszakadna a lánc. Épp ezért ajánljuk, hogy amennyiben 1.9 vagy 2.2 JTS motorú 159-et szeretnél, úgy vásárlás után cserélj vezérlés és legfeljebb 10 ezer kilométerenként cserélj olajat is!
.
Ez a minimum, ha egy 3.2 JTS vezérléscseréjéről van szó: sok munka lesz vele
Ha nem is ennyire súlyosan, de a láncprobléma érinti a legerősebb, szintén GM eredetű 3.2-es V6-os motorokat is. Hiába arányaiban kevesebb autónál fordul elő a lánccsörgés, a javítás végösszege így is drága lehet, ebben az erőforrásban ugyanis 3 darab láncot találunk.
A gyártás utolsó időszakában megjelent az 1750 TBi turbós benzinmotor szerintünk az egyik legjobb választás az Alfa Romeo 159-hez, de itt is van mire figyelni. Az egyik a szelepfedél tömítése: amennyiben ez elfárad, olaj kerülhet a gyertyákhoz, ez gyújtásproblémákhoz vezethet. Figyelni kell még a motortérben szivárgásnyomok után is: gyakori, hogy a leömlő felől, a kiegyenlítőtartályhoz érkező visszatérő cső elöregszik, ilyenkor akár több liter hűtőfolyadék is elszivároghat. Ha a motor beindításakor hosszú, több másodperces kerregés hallható, esélyes, hogy cserélni kell a változó szelepvezérlés működtetéséhez elengedhetetlen vezérműtengely bordáskerekeket.
Egy valamit mindenképpen fontosnak tartunk megemlíteni: ahhoz, hogy Alfa 159-ünk motorja a lehető legtovább jól szolgáljon, ajánlott a gyári, rendkívül hosszú olajcsere-intervallumot lerövidíteni, 35 ezer kilométer helyett érdemes már 15 ezer kilométer után új olajat beletölteni. Természetesen a megfelelő motorolajat és szűrőket megtaláljátok a Bárdi Autó kínálatában!
Váltók
4 féle váltót találunk a 159-es Alfákban: 5 illetve 6 fokozatú kézváltót, robotizált manuálist Selespeed néven, illetve a QTronic névre keresztelt bolygóműves automatát.
Ez ugyan egy Opel Astra, de ebben is a híres M32-es váltó dolgozik. Itt már rossz, fokozatban mozog a váltókar
A legtöbb gondot egyértelműen az 1.9 JTS-hez, a 2.2 JTS-hez, az 1.9 JTDm-hez és az 1750 TBi-hez társított 6 fokozatú kézváltó okozza. Az M32 névre keresztelt váltó sajnos közismerten problémás, a General Motorstól származó nyomatékváltót csapágyproblémák sújtják. Az alulméretezett csapágyak és a nem megfelelő kenés miatt igen sok esetben már 100-150 ezer kilométer után 5-ös és 6-os fokozatban búgó hangot ad a váltó, később pedig elkezdi a fokozatokat is kidobálni – aztán a helyzet csak rosszabbodik. Ha tehát olyan 159-et szeretnél, érdemes érdeklődni, hogy az autó átesett-e már a váltófelújításon.
Nem ajánljuk maradéktalanul a 2.2 JTS-hez választható Selespeed robotizált automatát: ez ugyanis gyakorlatilag egy manuális váltó, amelynél egy vezérlőegység segítségével, elektromechanikusan történik a váltás. Önmagában ez a generációs Selespeed már nem olyan rossz, mint elődje, de viselkedésében, gyorsaságában továbbra sem ér fel például a duplakuplungos automatákhoz – ha tehát automata 159-est szeretnél, inkább a QTronic-kal szerelt darabok közül válassz.
A QTronic egy, a japán Aisin által gyártott 6 fokozatú automataváltó, amelyet az 1.9-es és a 2.4-es dízelhez és a 3.2-es benzinmotorhoz társítottak. Hivatalosan élettartam-olajjal töltötték fel a váltót, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy lényegesen megnövelhetjük az élettartamát, ha 60, de legfeljebb 100 ezer kilométerenként lecseréltetjük a váltóolajat. Érdemes utána érdeklődni, hogy a kiszemelt autónál ez megtörtént-e valamikor. Ha nem, 200-250 ezer kilométer után elképzelhető, hogy váltófelújításra van szükség.
Futómű
Ahogy a legtöbb Alfa Romeónak, úgy a 159-esnek is igen sportos, jól irányítható futóműve van. Amikor jó, akkor kategóriatársaihoz mérten kiemelkedően stabil és rendkívüli vezetési élményt kínál, de erre áldozni is kell. Különösen gyakoriak a lengőkar problémák, ha menet közben nyikorgó, kopogó hangot hallasz a kerekek felől, nagy esély van rá, hogy ez áll a zaj hátterében.
Előfordulhat rugótörés is, különösen a hátsó tengely az érintett: érdemes figyelni rá, ha nagyon ül az autó hátulja, esélyes, hogy eltört az egyik vagy akár mindkét rugó is. Maguk az alkatrészek egyik esetben sem drágák, de a két keresztlengőkaros első és a multilink hátsó futómű már csak felépítéséből adódóan is sok alkatrészt tartalmaz, így ne számítsunk arra, hogy olcsón kijön egy futómű-felújítás. 
Az Alfa Romeo 159 tehát sokat ad, de ahhoz, hogy jót találjunk belőle, érdemes tisztában lenni az autó gyengepontjaival. Épp ezért azt tanácsoljuk, hogy a vásárlás előtt feltétlenül vizsgáltasd át a kiszemelt gépjárművet: ha szeretnél a közeledben egy jó Alfa Romeo szervizt találni, használd a GarVisort, Magyarország ingyenes autószerviz-keresőjét, ahol a többi Alfás által ajánlott szervízek között válogathatsz, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a szállásokat válogatod utazás előtt a TripAdvisor-on!