Kevés iparnak volt akkora hatása a társadalomra, mint az autóiparnak. A 19. század végén még mindenki ló hátán közlekedett és jutott el a gyaloglásnál gyorsabban valamilyen távolabbi helyre, addig a motoros járművek megjelenésével teljesen megváltozott az élet, a távolság más értelmezést nyert.
Az autóipar fanatikusai úgy tekintenek a négykerekűekre, mint a szabadságra és több millió ember munkalehetőségére. Akik viszont ellenzik ezeket, ők inkább a dugót, az idegeskedést és a városi élet nehézségeit látják bennük.
Akármelyik oldalról is közelítjük meg, az elmúlt szűk 140 év rengeteg érdekességet hozott, legyen az az első gyorshajtási bírság, vagy éppen az első feljegyzett baleset, esetleg az első olyan autó, amit rekordáron adtak el. A mostani cikkünkben ezekből a különlegességekből szemezgetünk, a felsorolás mellett ki is fejtjük, hogy pontosan mikor és mi történt, lesznek olyanok, amik megmosolyogtatnak, néha pedig a döbbenet lesz úrrá az arcunkon, ahogy olvassuk a történeteket.
Fesd feketére
A 2010-es évek végén a CarMax felmérése szerint a fekete színű autókból futott a legtöbb az utakon. Az első helyet 22,3%-kal sajátította ki ez az árnyalat, ezt követte a fehér 19,3%-kal, majd a szürke 17,6%-kal és az ezüst 14,6%-kal. Még jó, hogy manapság már egyre fantáziadúsabb színekben lehet megvásárolni az autókat, más kérdés, hogy jóval drágábban, mint néhány évvel ezelőtt.
54 óra dugóban
A texasi A&M Közlekedési Intézet kutatásai alapján 2019-ben egy átlag amerikai sofőr éves szinten 54 órát töltött dugóban. És ehhez még nem számolták hozzá azokat az extra órákat, amik az oda- és a visszautat tették ki. A legrosszabb helyzetben egyébként a Los Angeles-i állampolgárok vannak, náluk éves szinten 114 óra a forgalomban rostokolás ideje, ami több napot tenne ki, ha egybe számolnánk.
Rolls az utakon
Az 1900-as évek eleje óta futnak Rolls-Royce márkajelzésű autók az utakon, amelyek közül sok még a mai napig működik. Egészen pontosan 75%-ukkal lehet még gurulgatni, ami döbbenetesen nagy arány, annak ellenére, hogy nyilván messze nem fogy ezekből a luxusautókból annyi, mint egy Opelből, egy Toyotából vagy akár egy BMW-ből.
Ne csapd be az ajtót Svájcban
Habár ezt a szabályt manapság már nem követik, voltak idők, amikor Svájcban tilos volt becsapni a kocsik ajtaját. Este 23 óra és reggel 6 óra között ugyanis ezek zavarták a mély álomba szenderülőket, és ha pont akkor lendítettünk nagyobbat az ajtón, amikor a rend őre is közel volt, akkor bizony már ment is a bünti a tulajdonosnak.
A Ford dominált a korai időszakban
A Ford Model T-t talán senkinek nem kell bemutatni. Az amerikai gyártó a 1900-as évek elején korszakalkotónak számított, olyannyira, hogy a világon futó autók 55%-ának elején Ford embléma volt. Ez manapság már elképzelhetetlen lenne, nem csak a Fordtól, hanem más gyártóktól is.
Az első gyorshajtási bírság
1896. január 28-án Walter Arnoldot azért csukták le, mert négyszeresen túllépte a megengedett sebességet. Az angliai Kent külvárosában történt esetnél az elkövető hajat letépő, 8 mérföld/órás (12,8 kilométer/órás) sebességgel száguldott, amiért 1 shillingnyi bírságot kellett fizetnie. Érdekesség, hogy az elkövetőt biciklivel kapták el.
Fejjel lefelé 120-szal
A Forma 1-es autók 120 mérföld/óra (193 kilométer/óra) felett akár fejjel lefelé is tudnának közlekedni az alagút tetején. A modern versenyautók ugyanis átlag 233 mérföld/órára képesek, eközben pedig 3,5 G-s leszorítóerő keletkezik, így ez pont elég lenne már ahhoz, hogy még fejjel lefelé száguldva se essenek le a földre.
Első baleset
1891-ben jegyezték fel az első olyan balesetet, amiben valamilyen automobil is érintett volt. James Lambert vezette ekkor az egyhengeres, benzinnel hajtott autóját Ohio Cityben, mellette pedig egy utas ült. Ekkor történt a baleset, ugyanis a jármű egy fának csapódott. Szerencsére apró sérülésekkel megúszta mindenki a malőrt, ám az eset fontos következményekkel bírt, hiszen innentől sokkal jobban figyelt mindenki a biztonsági előírásokra és több lett a biztonsági berendezés is.
Tarts jobbra
A világ 65%-án jobb oldali a közlekedés. Az valószínűleg mindenkinek evidens, hogy több országban közlekednek az itthon is megszokott oldalon, mégsem annyira túlzó az arány. 1941-ig például Magyarországon is bal oldali vezetés volt érvényben, Európán belül pedig még a mai napig találunk olyan államot, ahol így vezetnek az emberek, gondoljunk csak Angliára vagy éppen Máltára.
A tempomat feltalálója vak volt
Meglepő, de 5 éves korában már elvesztette a látását Ralph Teetor, aki 1948-ban feltalálta a tempomatot. Az úriember mágneseket és rugókat használt először ahhoz, hogy az autók tempóját állandó sebességen tartsa, az ötletet pedig az ügyvédje adta ehhez, aki egyszerűen unta, hogy hosszabb utakon mindig a gázpedálon kellett tartania a lábát.
Nagyobb eséllyel halunk meg a közutakon
Annak, hogy valamilyen közúti balesetben vesztjük el az életünket, egész nagy az esélye; 1 az 5000-hez. Az autós baleseteknek a száma tehát jóval nagyobb, mint a repülőgép szerencsétlenségeknek, ha felszállunk ugyanis a gépre, akkor csupán 1 a 11 millióhoz az esélye, hogy valamilyen tragédia történik.
3 millió mérföld
A Long Islanden élő Irvin Gordon még 1966-ban vásárolta meg Volvo P1800S típusú gépkocsiját, amihez évtizedeken keresztül ragaszkodott. Sajnos 77 évesen elhunyt 2018-ban, ám az annak idején 4150 dollárért vásárolt autójába több mint 3 millió mérföldet (4,8 millió kilométert) rakott, ami a Guiness rekordok könyvébe is bekerült. Gordon az évek alatt kétszer végzett teljes felújítást, 857-szer cseréltetett olajat, 120-szor pedig váltófolyadékot. 2018-ban májusában Gordon autójának kilométerórája 3 250 257 mérföldön állt.
Az első autó
A német feltaláló, Karl Benz (aki a Mercedes-Benz alapítója is volt) 1885-ben készítette el az első, belsőégésű motorral hajtott autót, méghozzá a Benz Patent-Motorwagent, a világon ez a modell került először sorozatgyártásba, akkoriban még három kerékkel. Az első négykerekűre pedig 1893-ig kellett várni, majd további hat évvel később már versenyautó is készült ebből.
Legnagyobb gyorshajtási bírság
A svédek jellemzően az “aj!” kifejezést használják arra, hogy “jaj”. Egy svéd sofőr viszont valószínűleg ennél keményebb szavakat kiáltott fel akkor, amikor a Mercedes-Benz SLS AMG típusú járművének volánja mögött 300 kilométer/órával hajtva lefotózták. Svájcban ugyanis a tulajdonosok bevételével arányosan bírságolnak, így mivel az úriember keresete igen magas volt, nem kevesebb, mint 1,15 millió dollárt kellett büntetésként kifizetnie.
A legnagyobb sebesség 1938-ban
1938-ban egy Mercedes-Benz W125-tel 432 kilométer/órás sebességet értek el, ezt a rekordot pedig 80 éven keresztül senki és semmi nem tudta megdönteni a földön (direkt kisbetűvel). 2018-ban viszont végül igen, egy Koenigsegg Agera RS átadta a múltnak ezt a hihetetlen rekordot. A W125-öt Rudolf Caracciola vezette, aki 1935-ben, 1937-ben és 1938-ban is bajnok volt Európában. Az autót a Mercedes-Benz stuttgarti múzeumában találjuk meg kiállítva.
Ne beszéljen női hangon a GPS
A GPS navigáció bevezetésével sokkal egyszerűbb lett a közlekedés, végre nem kell a térképet bújni és órákon keresztül megtervezni az utat akkor, ha nagyobb távolságra szeretnénk eljutni. Igen ám, de nem mindenki szereti, ha női hangon hallja az instrukciókat, a BMW-nek például pár éve az összes modelljét vissza kellett hívnia Németországban, mert a sofőrök nem bírták elviselni, hogy női hang mondja meg, merre menjenek.
4,62 millió dollár
A feljegyzések szerint a legelső autó a De Dion Bouton Et Trepardoux Dos-A-Dos Steam Runabout, amit még 1884-ben építettek. Ezt a modellt pedig 2011-ben egy aukción bocsátották árverésre, ahol az új tulajdonos (alighanem egy gyűjtő) 4,62 millió dollárt, vagyis mostani árfolyamon átszámítva 1,4 milliárd forintot adott érte.
Egy helyben állva
Ameddig az autók szerelmesei odáig vannak az olyan modellekért, mint a Ford Mustang Bullitt, vagy éppen azokért a filmekért, amikben olyan csúcsjárgányok szerepelnek, mint amilyeneket a Halálosabb iramban is láthattunk, a valóság teljesen más. Hiába töltenek átlagban 54 órát dugóban az amerikaiak, vagy vezetünk sokat a mindennapokban, az autók az “életük” 95%-át parkolva töltik.
Négy karika
Sok híres és ismert embléma van a világon, az egyik ezek közül az Audi négy karikája. A német márka pedig korábban még Auto Union egyesület alá tartozott, a négy kör pedig az ebbe tartozó négy gyártóra utal: Audi, Horch, DKW és Wanderer.
Naponta 14 Ferrari
Ha valaki Ferrarit vásárol magának, egy nagyobb exkluzív család tagja lesz. Hogy miért? Azért, mert átlagban mindössze 14 darab Ferrarit gyártanak, ami nagyon, de nagyon kevés, összehasonlításképpen 2014-ben például napi szinten 13 400 Toyota modell gördült le a gyártósorokról.
A kazettás magnók vége
2011-ben a Ford befejezte az évtizedeken át rendőrautóként gyártott és szolgált Crown Victoria sorozatgyártását. Ez volt az utolsó olyan modell, amibe még kazettás magnót lehetett rendelni.
Ahogy tehát olvasható, tényleg rengeteg érdekesség történt az elmúlt szűk másfél évszázadban, ráadásul egyrészt még mindig bőven van a tarsolyban olyan, amit a cikk hosszára tekintettel le sem írtunk, másrészről pedig a következő évtizedekben is lesz még olyan esemény, modell, amikről bőven lehet majd beszélni.