A rendszerváltás előtt a magyar autógyártás viszonylag gazdag, de sikerekben kevésbé bővelkedő időszakot tudhat maga mögött. A vasfüggöny lebontása után azonban új távlatok és lehetőségek nyíltak az autógyártók számára is. Az azóta eltelt bő 30 év alatt Magyarországon is több autógyár létesült, és a számuk a jövőben tovább nőhet majd. Cikksorozatunk első részében betekintést nyújtunk az elsőként megjelent két márka, a Suzuki és az Opel hazai autógyárainak történelmébe.
A kezdetek
Ha magyar autógyárakról esik szó, akkor mindenki elsőnek az Opel és a Suzuki nevét említi meg. Ez nem is véletlen, hiszen mindkét cég szinte teljesen egyidőben érkezett hazánkba. Bár az Opel magyarországi leányvállalata hamarabb alakult meg, a gyártás szinte egyszerre, 1992-ben indult el mindkét márkánál. A Suzuki a Duna partján fekvő Esztergomot, míg az Opel a nyugati határ melletti Szentgotthárdot választotta a gyár helyszínéül. Érdekesség, hogy a japán gyártó esetében a motor és váltó összeszerelt egységként érkezett az itt gyártott autókhoz. Ezzel szemben az Opel ezeket a részegységeket is helyben gyártotta az Astrákhoz.
Kezdetben mindössze évi 50 ezer autós kapacitással indult a Suzuki gyára, amivel főleg a magyar piacra összpontosítottak. Ez egyébként igen jól is sikerült, hiszen az első (valójában második) generációs Swift pillanatok alatt népszerűvé vált. Kis túlzással a fél ország egyszerre cserélte le régi, főleg szocialista autóját a rendkívül megbízható, kis fogyasztású Swiftre. Az 1992-től gyártott modellt még 1988-ban mutatták be, tehát egyáltalán nem vadonatúj típus volt.
Az Opel szintén 1992-ben kezdte meg az Astra F modellek gyártását a szentgotthárdi gyárban. Itt sem a rekord darabszám volt az elsődleges, ez a típus Nyugat-Európában több helyen is készült. Ahogy az ország egyik fele Swiftre, úgy a másik fele pedig Astrára váltott. Az Astra F népszerűségét mutatja, hogy a későbbi generációk is nagyon kedveltek lettek a hazai vevőknél. Jelenleg is bő félmillió Astra gurul a magyar utakon, ami a hazai személyautó állomány szűk nyolcadát teszi ki. Ahogy említettük, az Opel gyárában nem csak az Astra, hanem különböző motorok összeszerelése is folyt.
Az eltelt évek
A két gyár indulása óta bizony nagyon sok víz lefolyt a Dunán, eltelt bő 30 év, ami számos változást is hozott. A Suzuki folyamatosan bővítette és modernizálta az üzemet, így a kapacitás előbb évi 100 ezer, majd pedig 300 ezer darabra nőtt. Ezzel már számos további piacot is le tudtak fedni. Így Nyugat-Európa mellett a keleti régiók, mint például Ukrajna és Oroszország számára is itt készülnek az autók. A kapacitás növelésére az új típusok megjelenése miatt is szükség volt.
Míg 1992-től csak a Swift készült nálunk, addig 2000-ben megjelent a Wagon R+ is. Ezt követte 2003-tól az Ignis, majd 2006-ban az SX4 (mely Fiat Sedici néven is készült olasz piacra). Voltak évek, amikor egyszerre négy különböző modell gördült le a gyártósorról. A Wagon R+ 2007-ben átadta helyét a Splash-nek, amely 2014-ig készült. Az Ignis 2008-ban futott ki, a típus csak hosszú évek után tért vissza, de már csak Japánban gyártják. Az SX4-et 2008-ban váltotta fel az S-Cross, melynek jelenleg a harmadik generációja készül Esztergomban. A Swift 2005-ben újult meg, majd 2017 óta az Ignishez hasonlóan ez is Japánban készül. Végül 2015-ben jelent meg a Vitara, amely az S-Cross-szal együtt alkotja a gyár jelenlegi kínálatát.
Az Opel esetében sem maradtak el a változások, már csak azért sem, mert az Astra F gyártása 1998 végén befejeződött. Innentől viszont autók többé már nem készültek Szentgotthárdon, csak motorok és sebességváltók. A számtalan újításnak és technológiai fejlesztésnek köszönhetően ma már ez az Opel egyik legmodernebb gyártóüzeme. Számtalan automatizált rendszer és robot segíti a minél hatékonyabb és megbízhatóbb termelést. 2017 egy komoly fordulópont volt a magyarországi Opel életében, ráadásul rögtön két szempontból is.
Megnyílt egy új technológiai központ, amely kutatás-fejlesztés és prototípusgyártás területen segíti a cég működését. Mindezek mellett a francia PSA (ma már Stellantis) cégcsoport megvásárolta az Opelt a korábbi tulajdonos General Motors-tól. Ez teljesen új távlatokat nyitott a márka életében, a franciákkal közösen immár a legmodernebb műszaki megoldásokat használják és fejlesztik. Ráadásul érdekesség, hogy a felvásárlás előtt közel 3 évtizeden át veszteséges Opel a PSA felügyelete alatt néhány év alatt nyereségessé vált.
A jelen és a jövő
Említettük, hogy mindkét márka hosszú éveken át vezette a hazai újautó eladási listákat. Az Astra F és az itthon gyártott Swiftek meghatározó elemei voltak a hazai utcaképnek. Mindez az újabb típusok és generációk megjelenésével sem változott, ez a két márka mindmáig a legkedveltebbek közé tartozik. Különösen igaz ez a Suzukira, amely az újabb és újabb típusok piacra dobásával a közelmúltig egyszerűen elmozdíthatatlan volt az első helyről.
Esztergomban az S-Cross és a Vitara aktuális generációja készül, ám a pletykák szerint hamarosan egy új elektromos crossover is felbukkanhat a gyártósorokon. Hazánkban már csak hibrid hajtású Suzukikat gyártanak és a cég is sokat tett és tesz a környezetvédelemért. Maga az esztergomi gyár az évek során többször is „Lean Manufacturing” díjat kapott a hatékony és fenntartható gyártási folyamatok elismeréséért.
A szentgotthárdi Opel gyár jövője a koronavírus járvány alatt bizonytalanná vált. Szerencsére a félelmek alaptalannak bizonyultak, a Stellantis csoportnak továbbra is fontos és nélkülözhetetlen része ez az üzem. A korábbi benzines és dízel motorok mellett immár hibrid és elektromos meghajtások is készülnek itt, az Opel mellett a cégcsoport számos további márkája részére.
Az Opel és a Suzuki autógyárai egyaránt meghatározó szerepet töltenek be Magyarország gazdasága szempontjából. Az eltelt több mint 30 év alatt többezer új munkahely, új beszállítók létesültek a gyáraknak köszönhetően. Különösen fontos volt ez a rendszerváltás utáni években, így közvetlenül is hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk is felkerüljön az autósvilág térképére. Bár sok év telt el új autógyár megjelenése nélkül, az elmúlt és a jövendőbeli évek új történeteket tartogatnak ezen a téren is. Ezekről részletesen cikksorozatunk további részeiben olvashattok majd.