Legtöbben bele sem gondolunk, hogy az autónkba beülve és a kulcsot elfordítva milyen folyamatok játszódnak le. Általában csak 1-2 másodperc, hogy a motor beinduljon, de ehhez számos alkatrész tökéletes működése szükséges. Az egyik ilyen az izzítógyertya, amit véletlenül se keverjünk össze a gyújtógyertyával. Míg utóbbival csak benzin-, előbbivel csak dízelmotoros járművekben találkozunk. Ennek oka a kétféle üzemanyag eltérő tulajdonságai és ebből fakadóan a kétféle motor eltérő működési elve. Jelen cikkünkben nem bocsátkoznánk nagyon mély részletekbe, de egy fontos különbséget megemlítenénk. A benzin szikra hatására gyullad meg és ég el, míg a gázolaj esetében nagy nyomás hatására történik mindez.
Mindkét üzemanyagnál értelemszerűen levegőre van szükség a folyamathoz. A gázolajnál a beszívott levegő összesűrítve felmelegszik, ez teszi lehetővé a gázolaj begyulladását és a minél tökéletesebb égését. Igen ám, de nem mindegy, hogy a motor épp 28 fokos nyári vagy -10 fokos téli levegőt szív be. Márpedig utóbbi esetben a dugattyú általi sűrítés önmagában kevés lesz a megfelelő hőmérséklethez. Különösen fontos ez hidegindításkor, hiszen nem megfelelő égéssel csak nehezen vagy egyáltalán nem fog beindulni a motor. Ilyenkor lép színre az izzítógyertya, amely segít ezen a problémán.
Ahogy azt a neve is mutatja, ez nem szikrát állít elő, mint a gyújtógyertya, hanem izzik. Mégpedig nem is akármilyen módon, akár 800-900 fokos hőmérsékletet is elérhet. Az izzítógyertya beépítése hasonló a gyújtógyertyához, ezt is a hengerfejben foglal helyet, egy menetes nyílásban. A vége pedig az égéstérbe lóg be, ez az a rész, amely ténylegesen felizzik és ezáltal felforrósítja a beszívott levegőt. A külsőleg látszólag egyszerűnek kinéző izzítógyertya persze számos részből tevődik össze. A főbb részek a belsejében található szabályozó- és fűtőtekercsek, az ezeket és a külső ház közti réseket kitöltő magnéziumoxid por. Ne feledkezzünk meg a tetején található, cink bevonatú elektromos csatlakozóról sem.
A dízelmotor létezése óta eltelt évtizedek alatt persze sokat változott az izzítógyertya kialakítása, a felépítése azonban nem. A működése pedig igazán egyszerű, hiszen a gyújtás ráadásakor automatikusan bekapcsol. Ilyenkor a műszerfalon látható izzítás visszajelző mutatja a működést. Amikor ez kialszik, az izzítást szabályzó relé lekapcsol, mert a gyertya kellőképpen felmelegedett. Ekkor lehet indítani és ha minden más is rendben van, akkor könnyen és viszonylag halkan be is indul a dízelmotor. A modernebb, elektronikus vezérlésű autókban az izzítást a központi számítógép vezérli. Az elv igazából itt is ugyanaz, csak még több paraméter alapján tudja szabályozni az izzítás mértékét és idejét.
További különbség, hogy az újabb autókban az izzítás már nem csak indításkor, hanem akár menet közben is működhet. Mindez a minél gyorsabb bemelegedés és a simább, csendesebb járás érdekében. Erről a sofőr nem is értesül, hiszen csak zavaró lenne a folyamatosan világító vagy villogó visszajelző fény. Sőt, ezek pont egy esetleges meghibásodásra utalnak, ahogyan az is, ha hidegebb időben nagyon nehezen vagy sehogy se indul be a motor. Egy izzítógyertyának, illetve az izzító rendszernek számos meghibásodása lehet, aminek feltárása és javítása szakszervizt igénylő feladat. Hasonló a helyzet az izzítógyertyák cseréjénél, megfelelő szerszámok és képzettség nélkül a gyertya beletörhet a hengerfejbe, ami nagy baj.
Épp ezért ne kísérletezzünk házilag, bízzuk a cserét és a javítást is a megfelelő szakszervizre. Ilyet pedig könnyen kereshetünk és találhatunk a Garvisor.com közösségi szervizkereső és értékelő oldal segítségével. Az izzítógyertyák napjainkban már több feladatot is ellátnak, a legmodernebb egységekben például nyomásmérőt is találunk. Ez segíti a motorvezérlést, hogy minden pillanatban optimális mennyiségű levegő és üzemanyag jusson a motorba. Ezen felül a befecskendezések időzítését is könnyen módosíthatja, ha szükséges.
A gyújtógyertya az izzítógyertyához hasonlóan szintén több részből áll. Ezekből a legfontosabbak a kerámiaborítás végében található csatlakozó és a menetes résznél lévő elektróda. Az előbbi biztosítja a gyújtókábel csatlakozását, ami biztosítja az áram útját a gyújtótrafóból a gyertya felé. A menetes rész gondoskodik a hengerfejben való rögzítésről, a végében lévő elektróda pedig már belenyúlik az égéstérbe.
Maga az elektróda egy közép- és egy testelektródából áll, a kettő közötti távolság a gyertyahézag. A hézag pontos értéke mindig az adott motortól függ, de ez fontos szerepet játszik a működésben. Ha a hézag túl kicsi, akkor korai, azaz előgyújtás, ha túl nagy, akkor pedig kopogásos égés lép fel. Mindkettő károsítja a motort, valamint az elektródát, valamint teljesítménycsökkenést és indítási problémákat is okoz. A modernebb motorok és gyertyák már nem igénylik a hézag ellenőrzését, de a régebbi típusoknál érdemes ezt megtennünk.
A gyújtógyertya is kopó alkatrész, a gyártók minden esetben meghatározzák a csereperiódust. A legkorszerűbb irídium típusú gyertyáknál ez legtöbbször 100 ezer kilométerenként szükséges. A legcélszerűbb, ha az éppen aktuális olaj- és szűrőcserével együtt végeztetjük el a gyertyák cseréjét is. A legtöbb autónál ez nem bonyolult, ám kisebb-nagyobb hibákat azért rejt magában. Emiatt a gyújtógyertya cseréjét is inkább bízzuk egy megbízható szakműhelyre, ahol gyorsan és precízen elvégzik a műveletet.
Akár benzines, akár dízel motorhoz keresünk gyújtó-, illetve izzítógyertyát, mindenképp megbízható és minőségi alkatrészt válasszunk. Ezzel biztosíthatjuk, hogy autónk motorja hosszútávon is hibátlanul működhessen. A japán NGK gyújtógyertyák és izzítógyertyák kiváló minőségüknek köszönhetően biztos indítást garantálnak. Ráadásul az NGK gyújtó- és izzítógyertyák széles kínálatát polcról, azonnal megvásárolhatjuk a Bárdi Autó minden hazai kirendeltségén és webáruházában is.