Napjainkban, amikor az önvezető autózásról egyre több szó esik, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy idővel eltűnik az autókból a kormánykerék – vagy legalábbis drámaian megváltozik. Az, hogy a kormánykerék lehet másmilyen is, nem új gondolat, már régóta foglalkoztatja a tervezőket. Most bemutatunk 5 különc kormányt a múltból:
Maserati Boomerang
A Maseratinak sohasem kellett a szomszédba mennie, ha dizájnról van szó, de így is vannak olyan típusai amelyek kiemelkednek az átlagból.
Ezek közé tartozik az 1971-ben, az Italdesign atyja, Giorgetto Giugaro által megrajzolt Boomerang koncepcióautó is, amely ék alakú formájában már önmagában is egy jelenség, de ezt a látványt még egy fokkal sikerült fokozni a beltérben: a műszerek nem a kormány mögé, hanem a karima közé kerültek.
Érdekesség, hogy ez a speciális elrendezés azt eredményezte, hogy a kormányt nem lehetett megmarkolni, csak tenyérrel lehetett kényelmesen kormányozni.
Lancia Stratos Sibilo
Ha már korábban szóba került az Italdesign és a Maserati Boomerang, érdemes szót ejtenünk a nagy konkurens, a Bertone egyik különleges koncepcióautójának, az 1978-ban bemutatott Lancia Stratos Sibilo-nak a kormányáról is.
Ez – nos, minden, csak nem egy hagyományos kormánykerék. A kor megszokott, filigrán darabjai helyett egy bumszli, megdöbbentő kormány található az utastérben.
Ez elsősorban funkcionalitásra vezethető vissza: a cél az volt, hogy minden, menet közben használatos kapcsolót a sofőr kényelmesen, egy mozdulattal elérjen. Mondjuk ez sikerült, az eredmény önmagáért beszél.
Ford Wrist Twist
Javában zajlott az űrkorszak, amikor a Ford 1965-ben bemutatta a Wrtist Twist koncepcióját, amely nem is egy hagyományos kormánykerék, hanem inkább kettő. Egy nagy kerék helyett ugyanis két kicsit találunk a kormányoszlopon, ettől az autó beltere úgy néz ki, mintha nem egy gépjárműben, hanem egy űrrepülőben ülnénk.
A használathoz a kormányoszlopot be lehetett állítani olyan magasságra, hogy mindkét karral kényelmesen elérhetőek voltak a kormánykerekek, majd szépen a szélső kartámaszokon megtámaszthatta a sofőr a karjait és így irányíthatta a gépjárművet.
A gyár szerint ez a koncepció a hagyományos megoldásnál kényelmesebb irányítást tett volna lehetővé, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy a Wrist Twist túlérzékeny és nem biztonságos.
Mazda MX-03
Walkman, CD, Commodore: csak három, a 80-as években bemutatott technológiai mérföldkő. Ezt az évtizedet egyértelműen a mikroprocesszorok elterjedése uralta, amely minden területre kihatott – így az autóiparra is.
Ekkoriban jelentek meg az első, digitális műszerfalak, amelyek KITT-et megszégyenítő módon jelenítették meg a legfontosabb információkat, legalábbis akkor ha működtek. Ennek fényében nem kell azon meglepődni, hogy a Mazda 1985-ben bemutatott , Wankel motoros, MX-03-as koncepciója is a digitalizáció jegyében készült, kijelző- és gombrengeteg várja a bent ülőket.
Ohh és a hagyományos kormány helyett egy leginkább felturbózott joystickra hasonlító irányítókar is. Maga a kormány a megszokott módon tekerhető (tehát nem a Ford Wrist Twist megoldására kell gondolni), a rajta lévő gombok leginkább az autó különféle funkcióinak, így az index vagy épp a lámpa vezérlésére valók.
Citroen Karin
A Citroent sohasem kellett félteni, ha különc prototípusok megalkotásáról van szó. Az 1980-ban bemutatott Karin koncepció is ezek közé tartozik.
A Karin már külsőleg is látványos, hiszen ék alakú formájával sehol sem marad észrevétlen, de a különcséget belül tovább tudták fokozni: a sofőr középen ül, vele szemben pedig egy mai szemmel is izgalmas irányítópult kapott helyet. A kormány két szélén, illetve a középső CRT-megjelenítő mellett is különféle vezérlőgombok és karok találhatók, ezek segítségével irányíthatók az autó főbb funkciói.
Az igazán meghökkentő azonban, hogy a francia gyártó még számgombokat is elhelyezett a kormányon, hogy az autóban ülve lehessen telefonálni – mindezt 1980-ban!