1972-ben került piacra az első Honda Civic és az azóta eltelt 40 év során a világ egyik legsikeresebb típusává vált. Több mint 18 millió eladott példánnyal a hatodik legtöbbet értékesített autó a világon. Ilyen hosszú idő alatt számos alkalommal változott a Civic, most épp a tizenegyedik generáció piaci bevezetése zajlik. Jelen cikkünkben a 2005 és 2012 között gyártott nyolcadik generációra fókuszálunk. Nézzétek meg az alábbi videót is, ahol egy 2009-es évjáratú, már ráncfelvarrott, ötajtós és 1,8-as benzines példányt ismerhettek meg:
Az évek során sokféle dizájnt rajzoltak a mérnökök a japán kompaktnak, de a nyolcadik generáció alaposan meghökkentett mindenkit. Megjelenése óta ufónak becézik, amiben lehet valami, mert tényleg kicsit űrhajós, földönkívüli hatást kelt. Nagyon rövid és lapos az orra, a szélvédők a tetővel együtt kupolaként ívelnek, a lámpák pedig szamurájkardok pengéire hasonlítanak. Több helyen háromszög alakzatokat is láthatunk, az első ködlámpa és a kipufogónyílások is rímelnek egymásra. Először 2009-ben, majd 2011-ben történt ráncfelvarrás, mindkét esetben csak minimális kozmetikai módosítások történtek. Ennél sokkal fontosabb, hogy az első frissítéssel jelentősen javult az összeszerelés minősége és számos kisebb hibát is orvosoltak.
A legfiatalabb ufó Civic-ek épp most töltik be a tizedik évüket, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a gyári rozsdavédelem elég jól kitart. Azonban az átvizsgálást ne hagyjuk ki, a rejtettebb zugokban kezdődő, felszíni korróziót időben felfedezhetjük. Egy megbízható műhelyben gyorsan képet kapunk az autó állapotáról. A megfelelő helyet csupán néhány kattintással megtalálhatjuk a Garvisor.com közösségi szervizkereső és értékelő oldal használatával. A nyolcadik generációs Civic jelentősen javult biztonság szempontjából is. Már alapáron 6 légzsákkal és ESP-vel szerelték, a korabeli törésteszten először 4, majd később 5 csillagos minősítést kapott. Érdekesség, hogy a 3 és 5 ajtós változaton felül 4 ajtós szedánként is létezett. Ez alapvetően önálló modell, csak részben egyezik a műszaki tartalma a ferdehátúakkal, ezért jelen cikkben nem foglalkozunk vele.
A külsőhöz és a becenevéhez abszolút illeszkedik a beltér is, elsőre inkább űrjárműben, mint autóban érezzük magunkat. A három szintre osztott, emeletes kialakítású és nagyobbrészt digitális műszeregység kaotikusnak tűnhet. Erre ráerősítenek az egészen fura helyekre elhelyezett gombok és kapcsolók. Kis idő után rájövünk, hogy valójában minden kézközelben van, és a kormányról is sok funkciót vezérelhetünk. Szokatlan helyen találjuk a kéziféket, míg a váltó feljebb került, hogy vezetés közben jobban kézre álljon. Nem mellesleg ez egy rendkívül precíz, finom és remekül kapcsolható szerkezet.
Ezzel viszont nincs vége a különleges megoldásoknak, ott van például a hátsó ülés. Normál esetben a padlóba süllyesztve teljesen síkba dönthetők, mivel a benzintankot az első ülés alá tették. Az ülőlapot viszont fel is hajthatjuk a háttámlához, így magasabb tárgyakat vagy háziállatot is könnyen szállíthatunk a lábtérben. A helykínálat általánosan is nagyon jó, kényelmesek az ülések, elöl viszonylag magasan ülünk, hátul a fejtér némileg korlátozott. Újabb jó pont a csomagtér, amely 485 literjével jócskán a kategória átlaga felett van. Az alsó padlót felnyitva további rekeszt találunk, a síkba dönthető ülések miatt a bővítés is egyszerű. A kettéosztott hátsó szélvédővel meg kell barátkoznunk, hátrafelé nem a legtökéletesebb a kilátás. Emiatt erősen ajánlott tolatóradarral szerelt kivitelt keresni vagy utólag ezt beszereltetni.
Összesen négyféle motort szereltek az ufó Civic orrába, ezekből egy dízel, a többi benzines. Alapmotorként a Honda Jazz-ből ismerős 1,4-es i-DSI mozgatja az autót, 83 lóerejével nem túl vehemensen. Itt a hengerenkénti dupla gyújtógyertya és trafó okozhat extra költségeket a cseréknél. Az első ráncfelvarrás során egy másik, 1,4-es i-VTEC erőforrás került bele. Ez már 100 lóerős, tehát jobb dinamikát biztosít és dupla helyett szimpla trafóval és gyertyával működik. Egyik sem problémás motor, de mindkettőnél érdemes rendszeresen ellenőrizni az olajszintet. Kisebb olajfogyasztás két szerviz között előfordulhat, ami nem számít hibának. Ahogy a japán motorok általában, ezek is érzékenyek a minőségi, gyári előírásoknak pontosan megfelelő kenőanyagra, ezt tartsuk be.
Ez utóbbi persze érvényes az 1,8-as benzinesre is, ami a legjobban illik ehhez az autóhoz. Nem csak megbízható és elég jól fogyaszt, de 140 lóerejének köszönhetően lelkesen haladhatunk vele. A változó szelepvezérléstől nem kell félnünk, mert a rendszer gyakorlatilag atombiztos. Minden motort láncos vezérléssel szereltek, ezzel legalább 250-300 ezer km-ig nem lesz gond, de jó eséllyel sokkal később sem. Az olajszint ellenőrzését itt se felejtsük el, és tartsuk be az előírt csereperiódust, ne halogassuk az időszakos szervizeket. Ha ezeket betartjuk, akkor gyakorlatilag egy betonbiztos japán szívóbenzinessel szelhetjük az utakat és a kilométereket.
A legendás Type-R változatba az 1,8-as kevés lenne, ezért ebben már egy 2 literes motort találunk. Ma már kevésbé meghökkentő a 201 lóereje, de az akár 8 ezres fordulat és a szép hang ma is elismerésre méltóak. Az meg különösen, hogy mindezt hasonló megbízhatóság mellett tudja teljesíteni, mint „civil” változatai. Arra azonban figyelni kell, hogy az olajfogyasztás itt komolyabb mértékű is lehet, ha kihasználjuk az erejét. Aggódni nem kell emiatt, csak mindig töltsük utána a hiányzó mennyiséget. Az egyetlen hátrány ennél a generációnál, hogy a Type-R kivitel csak 3 ajtósban létezett, ezért nem igazán alkalmas családi vagy többszemélyes használatra.
Kevés japán autóban ketyeg saját fejlesztésű dízelmotor, a Civic egy kivétel. A 2,2 literes erőforrás 140 lóereje pont egyezik az 1,8-as benzinesével. A lényegesen nagyobb nyomatéknak köszönhetően dinamikus, és mindezt meglepően kulturáltan, csendesen tudja prezentálni. Itt viszont akadnak problémák, amelyekre nem árt odafigyelni. Az egyik a túlzott mértékű (1 l/1000 km) olajfogyasztás, amit a visszajelző lámpa csak későn jelez, amikor már nagy a baj. Egyetlen turbós motorként épp a feltöltővel is vannak bajok, már akár 100 ezer kilométeres futás után. Lehetnek gondok a szívósorral, a kipufogó leömlője megrepedhet, valamint a hűtés és az akkumulátor sem örökéletű. Nem túl tartós a kuplung és a kettős tömegű lendkerék, melyek 130-150 ezer kilométer után cserére szorulnak, ez mindenképp nagyobb kiadást jelent. Óvakodjunk a „pancsolt”, rossz minőségű gázolajtól, a nagynyomású szivattyú és a befecskendezők is érzékenyek erre. Ha ezeket cserélnünk kell, akkor vastag pénztárcával érdemes készülni.
Az összes motorhoz egységesen hatfokozatú kézi váltó járt alapáron, az 1,4-es és 1,8-as esetében robotizált automatát is lehetett rendelni extraként. Meglepő, de az ufó Civic viszonylag sok mechanikai és elektronikai hibát tartogathat számunkra. Például a kerékjárati ívek műanyag borításai szétjönnek, bemattul és/vagy beázik a fényszóró és a köztük lévő plexi, elromlik az elektromos tükör, letörnek az első kilincsek borításai, beázik a hátsó ablak, zörögnek az ajtókárpitok és a műszerfal. Mindezen hibák legnagyobb része a korai évjáratokra jellemző, az első modellfrissítés során jelentősen javítottak az összeszerelési minőségen. Emiatt is érdemes 2009-es vagy ennél fiatalabb példányokat keresni, mert így sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.
A feszes hangolású futóműben a gyári szerelésű lengéscsillapítók nyikorognak, kopognak. Ezeket jó eséllyel már cserélték a korábbi tulajdonosok, ha nem, akkor rajtunk a sor. Figyelni kell a fékekre is, a kissé alulméretezett rendszer az átlagnál jobban koptatja a tárcsákat és betéteket. Ronthat a helyzeten a hibás kézifék, ami a hátsó betéteket folyamatosan a tárcsához dörzsöli. Ezt későn észlelve már nincs más megoldás, mint a komplett fékcsere. A prémium minőségű, kizárólag a Bárdi Autó által forgalmazott Würtemberg féktárcsák és fékbetétek tökéletes teljesítményt nyújtanak. Kedvező áruk mellett 3 év kiterjesztett garanciát is kapunk a készletről, azonnal elérhető termékekre.
A mai napig különleges formaterv, nagyfokú megbízhatóság, élvezetes vezethetőség, tágas és praktikus utastér jellemzi a nyolcadik generációs Civic-et. Általánosságban sem rossz a japán autók értéktartása, ez itt sincs másképp. Az elmúlt időszakban jelentősen megugrott árak erre még rátesznek egy lapáttal. Jelenleg úgy érdemes készülni, hogy kb. 1,2 millió forintról indul a kínálat, korai évjárattal, magas kilométer futással, külföldi származással és dízelmotorral. Ennél jobb ajánlatokat mindenképp 2, inkább 2,5 körül tudunk elcsípni, de akár 3,5 millióért is akadnak eladó példányok. Ennyi pénzért persze már 1,8-as, a gyártás végéből származó, hosszú extralistával és alacsony futással rendelkező autót kapunk. Ha viszont a Type-R-re fáj a fogunk, akkor bizony 3,5 milliótól felfelé kell számolnunk, amiben közrejátszik az is, hogy sokkal szűkebb a kínálat belőle.