Kevés fontosabb dolog van egy autó motorja szempontjából, minthogy megfelelő olajat használjuk. Azért, hogy te is helyesen válassz, most bemutatjuk, mi a motorolaj szerepe, milyen típusai vannak és mire kell figyelned, ha az autódhoz leginkább megfelelőt szeretnéd kiválasztani!
A kenőanyag elsődleges feladata az, hogy biztosítsa a fém alkatrészek kenését és a motor hűtését – emellett eltávolítja a szennyeződéseket, illetve javítja a motor tömítettségét is. Ehhez minőségi alapolajra, illetve adalékokra van szükség. Előbbi a motorolaj tömegének 80%-áért felelős, 20%-át pedig az adalékok teszik ki. Az adalékok között találunk viszkozitás-, fagyáspont-, és súrlódásmódosító összetevőket is.
Az, hogy pontosan mikor szükséges az olaj cseréje, elsősorban a gyártói előírásoktól függ: napjainkban általában évenként vagy 30 ezer kilométereként írja elő a legtöbb autógyár az olajcserét. Igaz, ez azért erősen kitolt csereperiódus, a használat függvényében akár már 10 ezer km után is érdemes lehet új olajat tölteni a rendszerbe. A gyakori, rövid utakon történő használat hatására létrejövő kokszosodás, illetve olajsár ugyanis károsítja a kenőanyagot.
De persze önmagában az sem jelent örök életet, ha valaki hosszú utakon közlekedik autójával: a kenőanyag ekkor is telítődhet az égéstérben lévő gázokkal, illetve a hő hatására fokozatosan kiégő adalékok is csökkentik a motorolaj hatékonyságát. Végül pedig a molekulák károsodása idővel lerontja az olaj teljesítményét.
Új kenőanyag választásakor a legfontosabb, hogy kövessük a gyári előírásokat. Sok autónál a szükséges jóváhagyásokat megtaláljuk a kezelési könyvben, illetve ilyenkor feltüntetik a szükséges viszkozitást és teljesítményszintet is.
Mit jelent a viszkozitás?
A viszkozitás azt jelzi, hogy egy adott folyadék vagy gáz halmazállapotú anyagnak mekkora a belső surlódása. Minél nagyobb ez a surlódás, annál nagyobb mértékű a folyadék viszkozitása is. Ezt a motorolajok esetén úgy kell elképzelni, hogy minél nagyobb viszkozitásút választunk, az olaj annál sűrűbb, nehezebben folyik.
Fontos leszögezni, hogy a viszkozitás fordítottan arányos a hőmérséklettel: minél feljebb csúszik a hőmérő higanyszála, úgy csökken a kenőanyag viszkozitása, és fordítva. Nem véletlen, hogy napjainkban két értéket határoznak meg: a hideg- és melegoldali viszkozitást.
Az SAE-szabvány
A motor és váltóolajokat az SAE (Society of Automotive Engineers) szervezet két csoport szerint kategorizálja. Az általuk megalkotott, mára iparági sztenderdnek minősülő SAE J 300-as táblázatban ezért a motor-, és hajtóműolajok viszkozitási értékeit tüntették fel.
A motorolajok viszkozitását szám-betű-szám jelzéssel mutatják meg. Az első szám a hidegen, míg a második a melegen mutatott viszkozitást jelenti. A W betű az angol Winter, azaz Tél szóra utal, ezért jelöli az előtte álló érték a hidegen való viszkozitást.
Az alacsony hőmérsékleti viszkozitás a téli hidegindítás miatt fontos, hiszen egy 5W-s olaj gyorsabban eljut a motor fontos alkatrészeihez, mint a nála sűrűbb 15W-s kenőanyag. Magyarul egy 5W viszkozitású olaj akár mínusz 45 fokban is folyékony marad, szemben egy 15W-s változattal, amely már mínusz 30 fokban megdermed.
A meleg oldali viszkozitás leginkább a nagy terhelés, illetve a magas fordulatszám szempontjából lényeges – a kenőanyaggyártók a 40 és a 100 fokos hőmérsékleti tulajdonságokat tüntetik fel. Azt azért érdemes tudni, hogy 100 fok körüli hőmérsékleten minden olaj megfelelően üzemel, az igazi különbségek ennél magasabb hőmérsékleten jelentkeznek, a kisebb foyladék-surlódású motorolajok 120 fok felett ugyanis hígabbá válnak. Ilyenkor fordulhat elő, hogyha már kopott a motor, akkor olajfogyasztás jelentkezik. Persze ettől még nem kell azonnal a legsűrűbb olajat vásárolnod, ezzel ugyanis felgyorsíthatod a kopást, vagyis az elkerülhetetlen motorfelújítás idejét nemhogy kitolod, de épp előrébb hozod.
Teljesítményszintek
A viszkozitás mellett más módon is kategorizálhatjuk a különféle motorolajokat. Az Amerikai Ásványolaj Intézet, azaz ismertebb nevén az API által létrehozott minőségrendszer például a motortechnológiák alapján különbözteti meg az egyes kenőanyagokat. A benzinmotoros kenőanyagokat „S”, a dízel üzemű járművekhez készített kenőanyagokat pedig „C” betűvel jelöli. Mindkét olaj első betűjéhez tartozik egy második is. Minél hátrább van ez a betű az ABC-ben, annál jobb minőségű az adott olaj. Általánosan elmondható, hogy a Magyarországon kapható benzinmotoros autókhoz készült motorolajok túlnyomó többségén az „SN” míg a dízelmotoroknál a „CJ-4”-es teljesítményszinttel találkozhatunk.
API benzin-teljesítményszintek:
API dízel-teljesítményszintek:
Napjainkban az API teljesítményszintek csúcsát az SN-Plus jelenti, ezek a kenőanyagok kifejezetten a modern, közvetlen befecskendezéses turbómotorokhoz készültek. A kifejlesztésükkel az volt a cél, hogy megelőzzék az alacsony fordulatszám mellett bekövetkező, idő előtti gyújtást. Az LSPI-nek (low speed pre-ignition) folyamat során a benzin-levegő-keverék az égési kamrában már azelőtt meggyullad, hogy a gyújtószikra kialakulna. Emiatt motorkopogás történhet, sok esetben pedig idővel a motor súlyosan károsodik.
Az API-hoz nagyban hasonlító minősítési rendszert dolgozott ki az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) is. Minősítésük egyetlen betűből, illetve egy számból áll. A betű a benzineseknél „A”, míg a dízel üzeműeknél pedig „B”. Sőt, manapság már létezik egy külön, benzinesek és dízel autók számára is megfelelő kategória is, ezeket C-betűvel jelölik. Ezek kifejezetten katalizátor- és részecskeszűrőbarát kenőanyagok.
SAPS, HTHS: mit jelentenek?
A legmodernebb olajokon feltüntetik a kenőanyag HTHS viszkozitását is, amely a motorolaj dinamikai viszkozitását mutatja meg 150 °C-fok hőmérsékleten, intenzív nyíró igénybevétel mellett. Azok az olajok, amelyek alacsony HTHS viszkozitással rendelkeznek, a mérsékelt belső surlódás miatt alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást tesznek lehetővé.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy kizárólag azokba a motorokba tölthetők be, amelyeket ezekhez terveztek. Mindez azért van, mert az alacsony HTHS viszkozitású olajok a közepes vagy nagy HTHS-viszkozitású olajokhoz képest lényegesen vékonyabb kenőfilmet képeznek.
Ahogyan tehát látható, az adott autóhoz való helyes olaj megtalálása bőven nem annyiról szól, hogy 5W40 vagy 10W40 van-e a flakonra írva. A megfelelő teljesítményszintek és speciális tulajdonságok rengeteget jelentenek, így mindig érdemes tanulmányozni a gyártói előírásokat a vásárlás előtt. Emellett sokat számít az is, hogy ismert, megbízható gyártótól válasszunk kenőanyagot. Ilyen például a Castrol is, amely, mint a világ egyik vezető kenőanyaggyártója, személy- illetve tehergépjárművek, motorkerékpárok és mezőgazdasági gépek széles választékához készítenek megfelelő kenőanyagot. Legyen szó akár a rész-szintetikus vagy teljesen szintetikus motorolajról, a Bárdi Autó Castrol kínálatában biztosan megtalálod az autódhoz leginkább megfelelőt!