Láttad már a „Hálózat csapdájában” című filmet? Az 1995-ös thrillerben Sandra Bullock, azaz Angela Benett személyazonosságát ellopják és harcolnia kell azért, hogy újra önmaga lehessen. Bár a film megjelenésekor még szinte elképzelhetetlen volt egy ilyen szintű adatlopás, manapság, a „dolgok internetének” korában minden eddiginél többet tudnak rólunk.
Most, 2017-ben így már nemcsak a telefonunk, táblagépünk, de az okostévénk és autónk is adatokat közöl rólunk. Ez utóbbi persze csak akkor, ha internetre kötött gépjárműről van szó. Ezt pedig egyre nehezebb kikerülni, hiszen a különféle okos-szolgáltatások korában a felhasználók igénylik az olyan fejlett funkciókat, mint a távoli vezérelhetőség (például az autó állapotának okostelefonról történő ellenőrzése), az utastérben elérhető internet vagy az okostelefonos összekapcsolhatóság.
Nem véletlen, hogy mára a gyártók az új típusuk egyik aduászának tekintik a különféle online szolgáltatásokat. Gondolom neked is megvannak a fél Európát mostanság elárasztó OnStar reklámok, amelyekkel az Opel igyekszik tudatni, hogy az ő autói nemcsak a bajban, de a mindennapokban is segítenek neked. Azért is emeltem ki most az OnStart, mert a General Motors már hosszú ideje használja ezt a szolgáltatását az Egyesült Államokban. Mellettük mára szinte az összes autógyártó kínál hasonló technológiát, így a Toyota, BMW és Mercedes vásárlók is hasonló funkciókat élvezhetnek.
Az új versenyzők
Az autógyártók mellett az elmúlt években más cégek is megjelentek a piacon, így a Google és az Apple is autós szolgáltatásokkal lépett porondra. A két kaliforniai gyártó jelenleg még „külsősként” szerepel a szektorban, azaz sem Apple, sem Google-autót nem vásárolhatsz, viszont a szolgáltatásaik már elérhetőek a legnépszerűbb gyártók típusaiban.
Az Apple CarPlay és az Android Auto óriási népszerűségnek örvend, hiszen segítségükkel az okostelefonodon lévő adatok jelennek meg a kocsi központi kijelzőjén. Így a kedvenc zenéid, a navigáció és a híváslista is kényelmesen elérhető, anélkül, hogy bonyolult szinkronizálásra lenne szükség.
Természetesen ez azzal is jár, hogy a telefonod egyre több és több információt tud rólad. Ennek köszönhető, hogy a csatlakoztatott készüléknek már nemcsak azt tudják, milyen zenét szeretsz, kikkel beszélsz Facebookon, de azt is, hogy milyen kocsid van, azzal hova és mennyivel mentél, sőt még azt is, hogy hol parkoltál le.
Most képzeld csak el, hogy 1 millió ember esetén ez mennyi információ! Gyakorlatilag egy adat-aranybányáról van szó, amelyért rengeteg hirdető hajlandó igen szép összegeket fizetni. A „Big Datának” is nevezett adathalmaz ezért egyre több vállalat figyelmét kelti fel.
Pénz, pénz, adat
Az Apple és a Google térnyerése természetesen a konkurencia figyelmét is felkeltette, így mára több vállalat is megpróbál hasznot húzni a Big Data-ból. Közéjük tartozik az Otonomo, amelyiknek feltett szándéka, hogy a terület egyik legjelentősebb szereplőjévé váljon. A 2015-ben alapított startupnál természetesen nem a Google és az Apple, hanem az autógyártók adatait használják fel, közvetlenül velük vannak kapcsolatban.
Az Otonomonak jelenleg 9 autógyártóval van érvényes szerződése, amelyeknek köszönhetően a cég folyamatosan autósok tízezreinek adataival foglalkozik. Ahogyan Ben Volkow, a cég vezetője fogalmaz, „Az autógyártóknak rengeteg pénzbe kerül az autók hálózatba kötése. Nem elég, hogy 100 dollárért be kell építenie a modemet, még havi 5 dollárt kell fizetniük az internetért, további 1-et pedig az adatok tárolásáért. Ezért amikor tárgyalni kezdtünk az autógyártókkal, mindenki azt mondta, hogy a „hálózatba kötés egy dolog, de hogyan lesz pénzünk ebből?” Nos, mi épp ezt csináljuk: Át akarunk lépni az adatmobilizáció korából az adat-monetarizáció korába”
Az Otonomo fejlesztői ezért egy olyan, felhőalapú rendszert hoztak létre, amely nem igényel extra felszerelést. Lényegében egy köztes pontot jelentenek az autógyártók és az adatvásárlók között. Ez utóbbiak lehetnek többek között biztosítótársaságok, kereskedők, workshopok és fedezeti alapok is. Ahogyan Volkow fogalmaz, most „mindenki autóadatot akar”, így nem véletlen, hogy jelenleg 70 partnerük vásárol tőlük aktívan adatokat.
Nagyon leegyszerűsítve a cég ezáltal olyan új piacot nyit meg az autógyártók számára, amihez eddig nem fértek hozzá. Amíg ugyanis egy autón legfeljebb 10%-os haszonkulcs van, addig az általuk begyűjtött adatokon szinte csak hasznuk keletkezik. Az elképesztő összegű bejövő pénz még úgyis megvalósul, hogy az eladások után közel 50%-os jutalékot kap az Otonomo.
Nem véletlen, hogy az izraeli startup a lelkes befektetőknek köszönhetően mostanra 45 millió dollárt gyűjtött össze. A vezetőségben pedig olyan embereket is megtalálunk, mint az amerikai távközlési szolgáltató, az AT&T korábbi vezetője, vagy épp a GM OnStar szolgáltatásának korábbi első embere.
A középpontban az adat
Ez, az elképesztő összeg és a komoly szakmai gárda nem pusztán a „semmiért” dolgozik. A McKinsey & Co elemzése szerint 2030-ra az autó-adatokkal való üzletelés egy 750 millió dolláros iparággá nőheti ki magát. Ez pedig azt jelenti, hogy szinte minden, valamire való cég benne akar majd lenni az üzletben.
Az ő munkájukat segítik majd az egyre okosabbá váló gépjárművek. A jelenlegi tervek szerint már egy évtizeden belül megérkezhetnek az első, teljesen önvezető járművek, a már most forgalomban lévő, önvezető funkciókkal ellátott és hálózatba kötött autók mellé. Ez elképesztő lehetőségeket tartogat az efféle, adatokkal foglalkozó cégeknek, hiszen a kormányállás szögétől kezdve a kijelölt úticélon át a preferált útvonalokig minden kis és nagy információ bekerülhet az adatbázisukba.
Sőt, a jelenlegi tervek alapján még az is nagy eséllyel megtörténik majd, hogy egy adott parkolóhely környékén az autótól kapott, a tulajdonost jellemző információk alapján jelennek majd meg a hirdetések. Innen pedig már egy nem túl nagy lépés az, hogy az adott bolt előtt csak az oda igyekvőknek nyíljon meg egy parkolóhely.
Mit szólnak ehhez a felhasználók?
Nos, itt jön az érdekes rész, hiszen egy, a McKinsey által, 3184 fő részvételévelt felmérésből kiderült, hogy mi a véleménye az adatgyűjtésről az átlagembereknek. Kiderült, hogy 55% számára rendben van, hogy az adataikat felhasználják. 24%-uk azonban úgy nyilatkozott, hogy semmilyen körülmények között sem elfogadható számára az adataival való üzletelés, ezért egyáltalán nem járulna hozzá. 21% pedig azt mondta, csak abban az esetben fogadná el, ha az autógyártók az adatokat nem adják ki harmadik félnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a felhasználók 45%-a nem lelkesedik az adatainak kiadásáért, ez pedig komoly akadályokat gördíthet a jövőre nézve.
Volkow szerint a megoldást az jelentheti, hogy az autógyártók átláthatóságot biztosítanak arra vonatkozóan, hogy mihez kezdenek a bejövő adatokkal. Ezzel ugyanis motiválhatják az újdonsült tulajdonosokat, hogy engedélyezzék az adatok felhasználását, hiszen így láthatóvá válik, hogy milyen előnyük származik ezekből az információkból.
A verseny most kezdődik
Ahogyan az látható, óriási küzdelem kezdődik az autós adatok iránt. Az igen valószínű, hogy a Google, az Apple mellett az Otonomo lehet ennek a versenynek az egyik győztese, de az biztos, hogy a „csata” még messze nem dőlt el.
Egyelőre az igazi kérdés az, hogy milyen jogi szabályozással sikerül végig tisztességes mederben tartani az adatokkal való kereskedelmet és hogyan érhetik el azt a vállalatok, hogy a kényes információk ne a fekete piacon kössenek ki.
Hiszen, ahogyan a bevezetőben már említettem, a „Hálózat Csapdája” cselekménye 20 évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen fikció volt, hamarosan azonban már tényleg ott tartunk, hogy kis híján mindent tudnak majd rólunk. Bízzunk benne, hogy ezeket az információkat csak jóra használják majd!
Korábban már írtam arról, hogy szerintem miért lesz hamarosan neked is önvezető autód, az erről szóló cikket ide kattintva tudod elolvasni.