Manapság az autóipar és az autózás már szinte elképzelhetetlen az olyan gyártók, mint Toyota, a Mitsubishi, vagy a Citroën nélkül. Pedig, amikor a kezdet kezdetén ezeknek a cégeknek az alapítói elindították a vállalkozásaikat, még eszük ágában sem volt kocsikat gyártani. Aztán előbb vagy utóbb mindannyian felismerték az autóiparban rejlő lehetőségeket.
Összegyűjtöttük hát azokat az autógyárakat, melyek létrehozói egyáltalán nem az autógyártásban látták a jövőt. Lássuk hát.
Toyota – szövőgép
A Toyota alapítói, Tojoda Szakicsi és fia, Tojoda Kiicsiró szövőgépekkel kezdték üzleti pályafutásukat. Szakicsi 23 évesen, 1890-ben készítette el első szövőgépét, majd 1924-ben megalkotta a világ első automata szövőgépét, a Toyoda G Modellt, melynek legfőbb újítása az volt, hogy bármilyen felmerülő hiba esetén a gép automatikusan leállt.
A forradalminak számító G Modellt a világ legnagyobb szövő cége, a britt Platt Brothers & Co. vásárolta meg 1929-ben egymillió jenért. Ez az összeg szolgáltatta az indulótőkét, hogy Tojodáék átnyergeljenek az autógyártásra. Ezt hivatalosan 1933-ben kezdték, míg az első prototípusok 1935-ben készültek el, ráadásul rögtön két modellt is bemutattak: az A1 névre keresztelt személyautót és a G1-es teherautót. És bár a G1-es már 1935. decemberétől megvásárolható volt, az első sorozatgyártású személyautójuk pedig az A1-es prototípusból továbbfejlesztett AA modell lett.
Érdekesség, hogy bár a cég neve eredetileg Toyoda volt, később Kiicsiró megváltoztatta Toyotára. A névváltoztatásnak három fő oka volt: egyrészt Kiicsiró ezzel el akarta választani a magánéletét az üzleti ügyeitől; másrészt úgy vélte, hogy a Toyota név a külföldiek számára könnyebben kiejthető, mint a Toyoda; végül pedig a Toyota nevet katakanákkal éppen nyolc vonással lehet leírni (トヨタ), ami a japán kultúra legfontosabb szerencseszáma, hiszen kilencven fokkal elforgatva a végtelen szimbólumát adja ki.
Ha szívesen olvasnál még arról, honnan kapták az autógyártók a nevüket, olvasd el korábbi cikkünket.
Mitsubishi – hajózás
A Mitsubishi céget 1870-ben alapította Ivaszaki Jataró és a kezdet kezdetén hajózási tevékenységet folytattak. A vállalat későbbi terjeszkedés elsősorban az ehhez kapcsolódó területekre terjedt ki. 1881-ben beszálltak a szánbányászatba, hogy az egyre jobban növekvő gőzhajó flottájuk számára szükséges szenet saját maguk termeljék ki. Ezt követően a japán kormánytól megvásároltak egy hajógyárat, ahol a már használatban lévő hajóikat javíthatták, majd létrehoztak egy saját vasüzemet, hogy a hajógyártáshoz szükséges vasat előállítsák. Később tovább terjeszkedtek a nehézipar, a kereskedelem, a raktározás, a banki és biztosítási szektorok területén. És így tovább…
A Mitsubishi már 1917-ben elkészítette az első autóját, a Mitsubishi A Modellt, ami japán első sorozatgyártású automobilja lett. A Fiat Tipo 3-as alapjaira készült, teljes egészében kézzel készült, hétüléses szedán túlságosan drágának bizonyult az európai és amerikai riválisokhoz mérten, így végül csak 22 darab készült belőle. A Mitsubishi a II. világháborúban repülőgépeket, hadihajókat és vasúti szerelvényeket gyártott, ám 1937-ben kifejlesztették a PX33-as prototípust, amit katonai felhasználásra terveztek (végül nem kezdték el sorozatgyártani), ami az első japán gyártmányú, összkerékhajtású autónak számít.
Érdekesség, hogy a Mitsubishi (三菱) név két részből áll: „mitsu”, ami hármat jelent, és „hishi” (ami a kiejtés során „bishi”-re módosul), ami a sulyom (egy vízi növény) japán neve, és mivel a sulyom vízfelszíni levelei rombusz alakúak, már meg is született a cég logója. Igaz, a logóra előszeretettel utalnak úgy, mint „három gyémánt”.
Citroën – fogaskerék
André Citroën 1900-ban diplomázott a párizsi Műszaki Egyetemen, majd még ugyanebben az évben ellátogatott Lengyelországba, nem sokkal korábban elhunyt édesanyja szülőföldéjre. Útja során egy malomban meglátott egy halszálkára emlékeztető fogazású fogaskereket, ami lényegesen halkabb és sokkal hatékonyabb munkavégzést tett lehetővé. Azonnal – természetesen nagyon kevés pénzért – felvásárolta a fogaskerék jogait, melyet később a történelem már az ő nevéhez kötött. Így született meg a nyílfogazású fogaskerék, mely ismerté és természetesen nagyon gazdaggá tette Citroënt. És a cég emblémájában a mai napig látható a fordított kettős V-alak, ami a fogaskerekekre utal.
Az I. világháború során Citroën fegyvereket gyártott Franciaország számára, ám felismerte, hogy ha nem tervez előre, a háború után ott fog állni a modern gyárában, de nem lesz mit gyártania. Így született meg az elhatározás, hogy a háború végeztével autókat fog készíteni. Ezért 1917-ben felkérte a mérnök, Jules Salomont, aki már a háború előtt is autókat tervezett (például a Le Zèbre-t), hogy tervezzen egy olyan technológiailag kifinomult, jóminőségű, megfizethető árú kocsit, amit majd a gyárában állítanak elő, ha ismét beköszönt a béke.
Az eredmény a Type A lett, amit 1919. márciusában mutattak be hivatalosan a nagyérdeműnek (alig négy hónappal azt követően, hogy elcsöndesedtek a fegyverek), az első tulajdonos pedig július 7-én vehette át vadonatúj, 18 lóerős autóját.
