Új cikksorozatunk első részében a blokkolásgátlóval foglalkoztunk. Ezúttal a kipörgésgátló történetét, funkcióját és működését vesszük nagyító alá. Az ASR vagy TCS néven is ismert kipörgésgátló eredete az ABS-hez hasonlóan sok évtizedre nyúlik vissza. Először, az 1930-as évek elején, a Porsche kezdett foglalkozni az elpörgő kerekek okozta problémával. Ekkor még csak egy részben önzáró, mechanikus differenciálmű formájában képzelték el a megoldást. Noha ilyet a mai napig használnak sportosabb utcai autókban, ez nem tekinthető tényleges ASR rendszernek.
Tulajdonképpen mi szükség is van a kipörgésgátlóra? Miért baj, ha kipörög a jármű kereke? Nos, a válasz az adott szituációtól is függ. A hétköznapi forgalomban számos problémát okozhat a kerekek elpörgése. Száraz útfelületen nem csupán a gumiabroncsot koptatjuk vele, hanem a hajtáslánc elemeit is jelentős terhelésnek tesszük ki. Csúszósabb viszonyok között az elindulás vagy kigyorsítás nehézségén felül, kanyarban,a tapadás elvesztése balesethez is vezethet. Akárhonnan is nézzük, a közúton nem sok jót ígér az elkaparó kerék.
Hogy lehet ezt a jelenséget csökkenteni vagy szinte teljesen megakadályozni? Az elsők között (1979-től) a BMW kínált kipörgésgátlót bizonyos modelljeihez . A 80-as évek második felében pedig a svéd SAAB is elérhetővé tette ezt az extrát. 1992-től az ikonikus sportautóban, a Chevrolet Corvette-ben szériafelszerelésként szerepelt az ASR. A 2000-es évektől rohamosan elterjedt és általánossá vált ez a biztonsági és vezetéstámogató rendszer. Ma már nem csak a sokszáz lóerős sport- és luxusautók kiváltsága ez. Már az egyszerű városi kisautókban is megtalálható. Az ASR működése többféle is lehet, attól függően, hogy az adott gyártó milyen rendszert épít be.
Mint a vezetéstámogató rendszerek mindegyike, a kipörgésgátló is elsősorban az elektronika fejlődésével vált igazán kifinomulttá. Az egyszerűbb megoldások elsősorban a motor üzemanyag-ellátásába avatkoznak bele. Ha túl nagy gázt ad a sofőr, akkor az üzemanyag csökkentésével a motor és ezáltal a kerekek fordulatszáma (pörgése) is csökken. Ma már az ABS-szel együttműködve fejti ki hatását az ASR, és ennek vezérlése, elektronikája is összeépült a blokkolásgátlóval. Finomabb és hatásosabb a fékekkel szabályozni a kerekek forgását, mivel a motor erejének csökkentésével a vonóerő is lecsökken, ami nem minden szituációban hasznos.
Ahogyan az ABS esetében is, a rendszer teljesen automatizálva működik, nekünk nincs különösebb teendőnk. Ha túl mélyre nyomjuk a gázpedált, és bármelyik hajtott kerék elpörög, a rendszer a másodperc tört része alatt érzékeli ezt (az ABS jeladók segítségével) és beavatkozik. A működést a műszerfalon megjelenő vagy villogó visszajelző fény jelzi, ami normális jelenség. Ilyenkor érdemes a gázpedált is kicsit visszább engedni, ezzel segítve a pörgés minél gyorsabb megszűnését. A mai autókban a precíz és villámgyors szabályozásnak köszönhetően,szinte nem is tudjuk előidézni a kerekek elforgását.
Ellentétben a blokkolásgátlóval, a kipörgésgátló ritkább kivételeket leszámítva kikapcsolható. Ez általában kapcsolóval vagy újabban a fedélzeti menüben tehető meg. Előfordulhat olyan eset, amikor érdemes ezt megtennünk, de egyébként hagyjuk, hadd tegye a dolgát. A kikapcsolt állapot a folyamatosan világító visszajelzőből is látható. Ugyanez azonban utalhat meghibásodásra is, amit megfelelő szakszervizben orvosolhatunk.
A motor leállítása és újbóli beindítása esetén az ASR automatikusan újra bekapcsolt állapotba kerül, hasonlóan a Start-Stop és további vezetéstámogató, illetve biztonsági rendszerekhez. Összegezve tehát a kipörgésgátló funkciója, akár ASR, TCS vagy más mozaikszóval nevezzük azt, egy alapvető és fontos segítség a járművezetőknek. Nem csak a vezetést teszi biztonságosabbá, hanem megóvja a jármű bizonyos részegységeit a károsodásától, sérülésektől is.