Mire figyelj, ha Mercedes-Benz C-osztályt vásárolsz? (W204/S204)

Nagy reményekkel vágott bele a Mercedes a 2000-es évek elején a 204-es sorozatú C-osztály fejlesztésébe. A cél egyértelmű volt: le akarták győzni vele az akkora már keresettebb 3-as sorozatú BMW-t. Végül 2007-ben lépett piacra a modell és gyakorlatilag mindenben lekörözte elődjét – nem véletlen, hogy a mai napig egy igen kedvelt használt autóról beszélünk.

Ebben többek között szerepe volt annak, hogy az autót sokféle csomaggal és rengeteg, egyedileg rendelhető extrával is kérni lehetett a típust, így mindenki megtalálta az igényeinek és pénztárcájának leginkább megfelelő modellt. Érdekesség, hogy először ennél a C-osztálynál lehetett olyan verziót választani, amelynél a Mercedes-logó a hűtőrácsban található – ezt egyébként olyannyira megkedvelte a közönség, hogy a hagyományos verzió ki is kopott a kínálatból, a legújabb, W206-os sorozatot például már csak hűtőrácsban lévő logóval lehet kérni. 

A 204-es sorozat életében 2011-ben érkezett el a kötelező modellfrissítés: a Mercedes a kritikákra hallgatva jobb minőségű belteret épített az autóba. Eltűnt a műszerfalból felhajló kijelző, a helyét egy, fixen beépített vette át – emellett javult a felhasznált anyagok minősége is.

Strapabíró beltér

Az anyagok egyébként a 204-es sorozat gyártása ideje alatt strapabírónak bizonyultak, azonban a frissítés előtt egyes helyeken a vártnál olcsóbb borításokat szereltek be – ezen javítottak a 2011-es frissítéskor. Fontos kiemelni, hogy akár a műanyagok, vagy a szövetkárpit jól bírja a strapát, 3-400 ezer kilométer után is lehet megkímélt egy ilyen Mercedes beltere. Kiemelkedően tartósak a szövet és valódi bőrből készült kárpitok is, az MB Tex névre keresztelt műbőrrel szerelt autóknál ugyanakkor az öltéseknél jelentkezhet szakadás: ez nem feltétlen a durva használat jele, egyszerűen az anyag fárad el. Szerencsére olcsón javítható. 

Azért lehetnek elektromos anomáliák

Ezen kívül is ajánlott odafigyelni néhány dologra: mivel már az alapverzióban is részlegesen motorosak az első ülések, ezért célszerű ellenőrizni azok működését. Gond lehet a kormányzárral, igaz, főképp a korai darabok érintettek. A legegyszerűbben úgy lehet leellenőrizni, hogyha berakjuk a kulcsot a foglalatba: erre a mozdulatra egy kattanó hang kíséretében oldania kell a kormányzárnak. Ha ez nem történik meg azonnal, fárad a mechanika és hamarosan szükség lesz a cseréjére. 

Próbáld ki a középső képernyőt vezérlő tekerőt is: előfordul, hogy elkopik, ezáltal csak nehézkesen lehet irányítani a menürendszert. Ritkán, de szükség lehet a rögzítőfék beállítására is: ez a modell még a klasszikus, Mercedes-es lábfékkel rögzíthető, azaz egy pedált kell benyomnod, majd a kar meghúzására oldható a fék. Ha elállítódik, nem rögzíti megfelelően a járművet álló helyzetben – persze ez főleg azért a kéziváltós autóknál lehet komolyabb probléma. 

Amennyiben az autót elektromosan becsukható külső tükrökkel szerelték, úgy ajánlott ellenőrizni a motorok mozgását is: előfordul, hogy kikopnak és nem, vagy csak nagy zajjal csukódnak be a tükrök.  Főképp a frissítés előtti példányoknál hibásodhatnak meg az ajtózárak: általában a hátsók érintettek, ilyenkor nem- vagy csak sokadik próbálkozásra zárható be az adott ajtó. 

A rozsdától nem kell tartani

Akárcsak a beltér, úgy a karosszéria elemek minőségén is javítottak: szerencsére az elődmodellel ellentétben ez a sorozat már nem hajlamos a korrózióra. Azért a sárvédőíveket, ajtók alját és a kombik esetén a csomagtérajtót így is érdemes tüzetesebben átvizsgálni – de leggyakrabban csak a korai darabokkal lehet gond. A fényezés ugyanakkor továbbra sem a legvastagabb, a gépi mosókba hordott autók igen durván karcosak lehetnek. Nem kell meglepődni azon, ha párásodnak a lámpák, főleg a fényszórók belsejében találkozhatunk ezzel a jelenséggel. 

Nagy tempónál is stabil futómű

A márkától elvárt módon strapabíró a futómű is: ezt az autót a német Autobahn-ra tervezték, így a futómű elemeit úgy méretezték, hogy még nagy tempónál is stabil maradjon a gépjármű. Persze azért a hazai utak ezt az autót sem kímélik, idővel a lengéscsillapítók, lengőkarok cseréjére szükség lehet.

A benzinmotoroknál figyelj a vezérműláncra

Jöjjenek a motorok: általánosan elmondható, hogy a benzines motorok többségét érintik láncproblémák: a négyhengeres motoroknál 2012-ig fokozottan jelentkezhet a vezérműlánc megnyúlása. Így aki egy 1.8-as vagy kétliteres négyhengeres motorral üzemelő C-osztályt néz, figyeljen oda, lehetőleg nyitott ajtó mellett indítsa be a járművet. A gond ugyanis, hogy az autó olyan jól szigetelt, hogy sokszor már csak a végső stádiumban szűrődik be az utastérbe, hogy csörög a lánc. A 2012-től megjelent, közvetlen befecskendezéses 1.6-osnál már lényegesen ritkább az efféle meghibásodás, általában csak nagyon sokat futott autóknál válik szükségessé a vezérműlánc cseréje. 

A hathengeres erőforrások sem mentesek a láncproblémáktól, elsősorban a hibás kiegyensúlyozó tengely miatt mehet tönkre a vezérlés. Jó hír, hogy 2008 után a gyár javított a motorkonstrukción, így a későbbi modellekkel lényegesen kevesebb a gond. Azért így is érdemes olaj- vagy hűtővíz szivárgás miatt alaposan átvizsgálni a motorteret: ha ritkán is, de ezek is előfordulhatnak. Fontos kiemelni, hogy 2011-től a csúcsot jelentő, C63 AMG-ben megtalálható 6.2-esen kívül az összes benzinmotor közvetlen befecskendezéses, így 150-200 ezer kilométer után szükség lehet egy motortisztításra, hogy eltávolítsák a kokszlerakódásokat. 

Többségében strapabírók, de azért lehetnek gondok a dízelmotorokkal

A négyhengeres dízelmotorok közül a tapasztalataink alapján a korai, 2011-ig használt kétliteresek számítanak a legmegbízhatóbbnak. A későbbi motoroknál a befecskendezőrendszer jelenti a gyenge pontot: a gyár ugyan visszahívást is indított, de ekkor csak azoknak cserélték ki az alkatrészeket, akiknek hibás volt a visszahívás pillanatában. Bár arra is van példa, hogy a fiatal használt autókban a visszahívási kampány után is cseréltek befecskendezőket, még most is találhatunk olyan eladó C-osztályt, amelyben nem megfelelő alkatrész dolgozik. A tünet leggyakrabban a világító check-engine lámpa, illetve az autó gázadáskor megtorpan. 

Megjegyeznénk, hogy a benzinesekhez hasonlóan ezekben a dízelmotorokban sem örökéletű a vezérműlánc, 200 ezer kilométer felett bármikor számítani lehet arra, hogy cserélni kell. Ebben a konkrét autóban is megtörtént a vezérlés cseréje, 260 ezer kilométer után fáradt el az eredeti szett. 

Bár általában az a szokás, hogy a vízpumpát a vezérléssel együtt cserélik, a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes autóknál már jóval korábban szükség lehet erre. Általában az első tünet, hogy a kiegyenlítőtartályban csökken a hűtőfolyadék szintje. A vízpumpa szivárgása idővel csak erősödik, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes mihamarabb szervizbe vinni az autót és egy minőségi cserealkatrészt beépíteni. A Bárdi Autó kínálatából megvásárolható prémium minőségű Gates vízpumpák megbízhatóan, hosszú időn keresztül biztosítják a motornak a folyamatos hűtő folyadék ellátást. Vásárlás során nemcsak magát a vízpumpát, de a hosszbordásszíjat és annak feszítőjét is érdemes cserélni, az ezeket tartalmazó készletet is megtaláljátok Gates gyártmányban a Bárdi Autónál. A Gates-nek egyébként hatalmas tapasztalata van a motorikus alkatrészek gyártásában, az amerikai vállalat a komplett vezérléskészletektől a termosztátokon át a vízpumpákig sokféle, gyári minőségű alkatrészt kínál a Mercedes tulajdonsok számára.

Az erősebb, V6-os dízel C-osztályoknál a leggyakoribb hibát a forgattyúsház szellőzőrendszerének elkoszolódása jelenti: azoknál az autóknál, amelyeket gyakran használnak rövid utakra, ráadásul gyenge minőségű üzemanyaggal tankolják, nagy mennyiségű lerakódás kerül a szellőzőrendszerbe. Ez pedig idővel lerakódik a szívócsatornák és örvényszelepek falain – 100 ezer kilométereként érdemes elvégezni ezek tisztítását.  A 2010 előtti modelleknél még az olajhűtő tömítése fáradhat el, ha szivárgást tapasztalsz az olajhűtő házán, akkor cserére szorul a tömítés. 

Figyelj a váltó működésére

Akárcsak motorokból, úgy váltókból is többfélét kínált a Mercedes: a 6 fokozatú kéziváltó mellett 5 és 7 fokozatú automata is elérhető volt. Aki az igazi Mercedes-élményt keresi, az automatát válasszon: a kézi váltó karaktere nem illik a kényelemre hangolt modellhez. 

Az automata váltók között az megbízhatónak számít a gyártás elején beépített 5 fokozatú 5G-Tronic – ez a mai napig az egyik legkedveltebb Mercedes váltó, ha betartják az előírt olajcsere-periódust, akkor hosszú időn keresztül megfelelően üzemel. Igaz, érezhető, hogy ezt már több mint két évtizede fejlesztették ki, nem vált olyan gyorsan, mint az ebben az autóban is megtalálható 7 fokozatú 7G-Tronic. Ezek, az újabb 7 fokozatú váltók azonban érzékenyebbek, nemcsak az olajcsere-periódus betartására, de a megfelelő használatra is. A meghibásodásnak többféle tünete lehet: előfordul, hogy a váltás rendkívül lassan történik meg, de az is, hogy egy-egy fokozatváltás során nagyot ránt a váltó. Az is gyanús, ha az autó nem kúszik megfelelően, illetve természetesen akkor is javításra van szükség, ha vészüzemmódba kapcsol a váltó. Szerencsésebb esetben csak a váltóvezérlő hibásodik meg, ha viszont komplett váltófelújításra van szükség, úgy a javítás ára meghaladhatja a fél millió forintot is. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újabb, 2011 őszétől beépített 7G Tronic Plus váltók megbízhatóbbak, azonban a váltóvezérlő meghibásodása ezeknél is jelentkezhet. Ennél a konkrét autónál is megtörtént már ennek a cseréje. 

Egy ilyen modell igazán sokat adhat, azonban, ha nem tartják jól karban, 10 éves kor felett nagyon sokba kerülhet a fenntartása. Azt javasoljuk, hogy vásárlás előtt feltétlenül vizsgáltasd át a kiszemelt autót egy szervizben, hogy egy tényleg jó állapotú C-osztályt vásárolhass meg. A hozzád legközelebbi, Mercedes-t javító műhely megtalálásához használd a GarVisor.com ingyenes szervizkereső weboldalt!