A filmekhez hasonlóan rengeteg olyan tévésorozat készült, melyben az egyik főszereplő nem egy színész vagy színésznő, hanem egy jármű volt. Új cikksorozatunkban olyan autókkal foglalkozunk, melyek az elmúlt néhány évtizedben meghatározó szerepet játszottak különböző tévés műsorokban. Elsőként sokak gyermek- és fiatalkori kedvencét, a Knight Ridert nézzük meg kicsit közelebbről.
A beszélő fekete sportautó
A Knight Rider alapsztorija szerint egy bizonyos Michael Long vietnámi veterán és titkosügynök súlyosan megsérül egyik bevetése során. Az élet-halál között lebegő férfit végül egy Willton Knight nevű milliárdos találja meg. Az illető nem csupán megmenti Michael életét, de egyúttal teljesen új személyazonosságot, ezáltal új életet is kap Long Michael Knight néven. Egyfajta magánnyomozóként folytatja pályafutását egy különleges szervezet, a Jogért és Igazságért Alapítvány megbízásából.
Az alapítvány persze ehhez megfelelő felszerelést is biztosít a David Hasselhoff által megformált karakternek. Nem is akármit, ugyanis spéci fegyverek helyett egy James Bond által is irigylésre méltó technikai csoda segíti őt a munkája során. Ez pedig nem más, mint K.I.T.T., a különleges szuperautó. Egy jármű, amely elképesztő tulajdonságok egész sorával rendelkezik, melyeket szinte felsorolni is lehetetlen. Az egyik legfontosabb, a beépített mesterséges intelligencia, amely ráadásul beszélni is tud. A járgány rengeteg szenzorja segítségével vigyáz Michaelre és segíti őt a küldetések sikeres végrehajtásában.
Még James Bond is irigykedne
Ha üldözni kell valakit, esetleg menekülni a szorult helyzetekből, akkor sem hagyja cserben főhősünket. Ráadásul az igazi „menőségfaktor”, hogy K.I.T.T. önállóan, sofőr nélkül is képes bármilyen feladat végrehajtására. Michael a karórája segítségével tud vele kommunikálni, segítséget kérni, ami még ma is sci-fi kategóriába tartozik. Ne feledjük, a Knight Ridert eredetileg 1982 és 1986 között vetítették az amerikai NBC csatornán. Magyarországra jóval később jutott el a sorozat, itthon először 1992 és 1993 között láthatták a hazai nézők (nálunk sűrűbben, hetente adták le a 90 epizódot).
No de milyen autó is volt ez a különleges, lapos és koromfekete sportkocsi? A megfejtés nem más, mint a Pontiac Firebird Trans Am, annak is a harmadik generációja. Biztosan nem volt véletlen a választás, ugyanis ez a széria pont 1982-ben került a piacra. Emiatt a sorozatban való szereplésénél jobb reklámot talán nem is találhattak volna. A Pontiac-ot 2010-ben szüntette meg a tulajdonos General Motors, ám a Firebird Trans Am típus négy generációt és 35 éves pályafutást tudhat maga mögött. 1967-ben jelent meg az első generáció és egyike volt az akkoriban fénykorukat élő amerikai izomautóknak. Klasszikus, kétajtós kupé és kabrió karosszériájába összesen ötféle motort szereltek. A legkisebb 3,8 literes, soros hathengeres, a legnagyobb 6,6 literes V8-as, kiviteltől függően 165 és 345 lóerő közötti teljesítménnyel.
Amerikai izomautó
Csupán három év után jött a második generáció, amely viszont 11 éven át, 1981-ig kínálatban maradt. Ez már csak kupé karosszériát kapott, kabrió ebből nem készült. Egészen hihetetlen, de összesen 12-féle(!) motorral gyártották. A legkisebb 3,8 literes V6, a legnagyobb 7,5 literes(!) V8-as, de volt sorhatos és turbós V8 is a választékban. Ugyancsak furának tűnhet, de a leggyengébb kivitel csupán 105 lóerős teljesítményre képes, ami erősen megkérdőjelezi az „izomautó” fogalmát. Ekkoriban már a szigorodó környezetvédelmi előírások és az olajválságok hatására folyamatosan változtattak az erőforrásokon. Sőt, magán az autó külsején is, így a 11 éves pályafutás során több ráncfelvarrást is megélt a típus.
Ezzel el is érkeztünk a harmadik generációhoz, mely 1982 és 1992 között volt megvásárolható. Visszatért a kabrió kivitel és teljesen megváltozott az autó külseje. Sokkal szögletesebb, ék alakú formája az addig készült legáramvonalasabb GM modellé tette, ráadásul 230 kilóval könnyebb is lett elődjénél. Nem kevésbé fontos az ekkoriban igazán menőnek számító bukólámpa, ami szintén itt jelent meg először. Ebben a szériában az alapmotor már egy négyhengeres, 2,5 literes erőforrás lett, amely bizonyos évjáratokban mindössze 88 lóerőt volt képes leadni. 10 éves modellciklusa során itt is több változtatást eszközöltek a külsőn, a motorkínálat viszont feleződött, hatféle benzinesből állt. Ez a széria volt a leggyengébb teljesítmény szempontjából, mivel a csúcsmodellben is csak 250 lóerőt zabolázhatott meg a sofőr.
1993-ban az utolsó, negyedik generáció jóval lágyabb, áramvonalas formavilágot kapott, és számos műszaki újítás is megjelent. Alapfelszerelés lett a dupla légzsák, a blokkolásgátló, megjelent a többlengőkaros felfüggesztés és bizonyos karosszériaelemek kompozit anyagból készültek. Jóval izmosabb, 160 lóerős lett az alapkivitel és eltűnt a négyhengeres motor, már kizárólag V6-os és V8-as közül válogathatott a vevő. A legerősebb kivitelben 350 lóerős teljesítményű Firebird 6 fokozatú kézi váltóval is elérhető volt. Több speciális kiadás is készült ebből a szériából, így például a Trans Am 25 és 30 éves évfordulójára is. Végül 2002-ben, a gyártás utolsó évében egy gyűjtői kivitelt is kiadtak és ezzel 33 év után véget ért a Firebird Trans Am pályafutása.
