Az ékkorszak legmeghatározóbb autói – 1. rész

Az automobil feltalálását követően nagyon hosszú időn keresztül – néhány sportosabb kivételtől eltekintve – a visszafogott, lágy, ívelt vonalak jellemezték a karosszériatervezést. Ám a ’60-as évek végén a dizájnerek felfedezték a vonalzót és megszületett az ék forma, ami alapjaiban forgatta fel az autóipart.

A szakírók és a történészek körében sincs egyetértés azzal kapcsolatban, melyik modell megjelenése indította el az ék-korszakot, mely több mint egy évtizeden keresztül dominálta kedvenc négykerekűink formavilágát. Leggyakrabban az 1968-as Párizsi Autószalont és az ott bemutatott Alfa Romeo Carabo koncepciót tekintik a zéró páciensnek. A Carabo futurisztikus megjelenése, éles, határozott vonalai, felnyíló ajtai és bukólámpái a Bertone stúdióban dolgozó Marcello Gandini álmodta meg.

Így az ívelt vonalak helyét egycsapásra átvették az elképesztően lapos formatervek, egyenes vonalakkal és sci-fi-be illő megjelenéssel.

A Carabo sikerét látva a gyártók egymás után kezdték piacra dobni a legkülönfélébb ék formájú autókat. Gandininek – aki az egész lavinát elindította – annyira bejött ez a formavilág, hogy a Carabo után olyan, mára klasszikussá vált modelleket vetett papírra, mint a Lamborghini Countach, a Lancia Stratos, vagy a Fiat X1/9. A korszakban annyira meghatározóvá vált ez a koncepció, hogy két modell igazi filmes ikonná nőtte ki magát: az 1977-ben bemutatott A kém, aki szeretett engem (The Spy Who Loved Me) című James Bond moziban Roger Moore egy Lotus Esprittel megy búvárkodni, míg néhány évvel később Marty McFly (Michael J. Fox) és Dr. Emmett Brown (Christopher Lloyd) egy DeLorean DMC-12-es volánja mögött tér vissza a jövőbe (Back tot eh Future)… háromszor is.

Lássuk hát a legmeghatározóbb modelleket:

Alfa Romeo Carabo

Marcello Gandini mesterműve a ’60-as évek gömbölyded sportautójának, az Alfa Romeo 33 Stradale alapjaira készült. Az 1968-ban bemutatott Carabo futurisztikus megjelenése és pengeéles vonalai mellett még a kor legkiválóbb autói is idejétmúltnak tűntek. A modell felfelé nyíló ajtajait később a Lamborghini Countach tette igazán közismertté és népszerűvé.

alfa-romeo-carabo_vintage_2.jpgA Carabo, ami az egész ékkorszakot elindította

Ferrari 512S Modulo

A maranellóiak fantasztikus sportautójának, az 512S-nek az alapjaira készítette Pininfarina 1970-ben és minden megtalálható benne, amire egy űrkorszak ihlette koncepcióautóval kapcsolatban vágyhatunk. Űrhajókat idéző formavilág, teljes egészében, buraként nyitható tető (mint egy vadászrepülőnél) és eltakart kerekek. De a legjobb része a középre beépített, 550 lóerős, V12-es volt, ami akár 350 km/órás tempóra is képessé tette a Modulót.

1970_ferrari_512smodulopininfarinaconcept1.jpgA Modulo vadászrepülőkre emlékeztető, különleges tetőszerkezete

Lancia Stratos Zero

Mindössze 84 centis magasságával és minimalista dizájnjával az 1970-es Lancia Stratos Zero számított a kor legradikálisabb formatervének. Arról már nem is beszélve, hogy az utastérbe nem a hagyományos módon, hanem a szélvédő felnyitásával lehetett bejutni. A tökéletes futurisztikus érzetet a háromszögletű lapokból álló motorháztető tette teljessé, ami egy Lancia Fulvia V4-es erőforrását rejtette. A Zero koncepcióból pedig elkészítették a verhetetlen raliautót, a Stratos HF-et.

lancia_stratos_zero_concept_11.jpgA Stratos Zero egyetlen porcikájában sem számított szokványos, hétköznapi autónak

Mercedes-Benz C111

A C111-es valójában nem egyetlen modellt, hanem egy szériányi kísérleti autót takar, melyeket 1970 és 1972 között készítettek. A Mercedes nem pusztán meg akarta mutatni a versenytársaknak, mire is képesek a tervezői és a mérnökei, de a C111-es amolyan kísérleti jószágnak számított, amin kipróbálhatták a legfrissebb motorikus fejlesztéseiket. Így a C111-esekbe turbós-, dízel-, sőt még Wankel-motorokat is beépítettek. A karosszériákat Bruno Sacco tervezte és kivívta velük az autós sajtó egyöntetű elismerését.

mercedes-benz-c111-i-4.jpg

classic_historie_c-111_d145995_2560x1880-1280x940.jpgKülönféle kasztnik, de a kódnév ugyanúgy C111-es

BMW Turbo

A BMW Turbo koncepcióját az 1972-es Berlini Olimpia tiszteletére készítették a bajorok és ugyanaz a kétliteres erőforrás hajtotta, mint a 2002-es modellt. Ám a 2002-es, dobozos formájával ellentétben, a Turbo – Paul Bracq terveinek köszönhetően – egy igazi futurisztikus modellnek számított. Később a BMW ezt a modellt vette alapul, mikor elkészítették a Giorgetto Giugirao által tervezett, legendás M1-est, ami szintén kiváló példája az ékkorszaknak. Bár a Turbo sirályszárnyas ajtói elvesztek valahol út közben.

bmw_turbo_concept_24.jpgA BMW Turbo az M1-es (e26) alapjául szolgált

Aston Martin Bulldog

Az Aston Martin 1979-ben mutatta be egyetlen középmotoros autóját, melyet Bulldognak keresztelt. Ezt a végtelenül egyszerű, minimalista koncepciót a Lagonda tervezője, William Towns jegyzi. A motorháztető alatt egy ikerturbós, 5,3 literes, 600 lóerős, V8-as dolgozik, amivel a Bulldog 300 km/óra fölötti csúcssebességre képes. Nemsokkal később az autót eladták és jelenleg halványzöldre festve pihen egygyűjteményben, annak ellenére, hogy eredetileg ezüst színű volt a fényezése.

aston_martin_bulldog_02popjpg.jpgA sirályszárnyas ajtó szinte kötelező elemnek számított

Maserati Boomerang

Giorgetto Giugaro 1971-ben készítette el a Boomerang koncepcióját. A kupét egy 4,7 literes, V8-as hajtotta és egy hatalmas Maserati logó díszítette az orrát. Ám a legérdekesebb része kétségkívül a beltérben található, hiszen az összes műszer és kapcsoló a kormánykeréken belül kapott helyet. Ráadásul a kormánykerék nem egy központi agy, hanem a teljes konzol pereme mentén fordul körbe.

maserati-boomerang-car-17-1600x1062.jpgAzért a felnik is megérnek egy misét

p0317482.jpgA Boomerang különleges kialakítású kormánya

Porsche Tapiro

A Tapiro szintén Giugiaro szüleménye, amit 1970-ben mutattak be és talán az egyik legérdekesebb háttértörténettel rendelkezik. Az autót a Porsche 914/6 alapjaira építették és mind az ajtajai, mind a hátsó része sirályszárnyas stílusban nyílik, akárcsak a DeTomaso Mangustán. A hátsó lámpatesteket Giugiaro később újrahasznosította, amikor elkészítette a DeLorean DMC-12-es terveit. Ezt a prototípust egy spanyol üzletember vette meg 1972-ben, ám a ’80-as évek során néhány munkajogi aktivista felgyújtotta. Giugiaro visszavásárolta a kocsit, és a restaurálást követően az Italdesign múzeumába került.

1970-porsche-tapiro-concept.jpg

Lamborghini Countach

Természetesen megkerülhetetlen ezen a listán az ék forma legismertebb megtestesítője, a Lamborghini Countach. Hiszen az olasz bika a jelen irányzat kirakatlányának számít. Hisz a legtöbb ember elmondhatja magáról, hogy kissrácként az ő falán is lógott egy Countach poszter. Az első LP400 és LP400S kódjelű darabokat 3,9 literes, 375 lóerős, V12 hajtotta és még sehol sem volt a hatalmas szárny, mely csak az LP500S-re került fel.62150652-770-0_2x.jpgA hatalmas szárnyak nélküli LP400

1200px-lamborghini_countach_flickr_exfordy_2.jpgAz LP500S-t az ékkorszak legjellegzetesebb képviselőjeként tartják számon

Lotus Esprit

Ami a mérnöki munkát illeti, az Esprit ízig-vérig brit, ám a vonalvezetését az olaszok egyik legkiválóbb formatervezőjének, Giugiarónak köszönheti. Valójában a legelső Esprit, négyhengeres, 2 literes szívómotorjával kissé lassúnak bizonyult. Ám ez nem tudta megakadályozni abban, hogy két James Bond filmben is szerepeljen. Előbb az 1977-es, A kém, aki szeretett engem (The Spy Who Loved Me), majd az 1981-es Szigorúan bizalmas (For Your Eyes Only) című alkotásban tűnt fel.

lotus-esprit-1977-10.jpgŐfelsége kedvenc titkos ügynökének kedvenc ék formájú autója

DeLorean DMC-12

Mikor John DeLoreannek, a General Mortors egykori vezetőjének szüksége volt egy tervre a saját sportautójához, természetesen Giugiaróhoz fordult a megoldásért. Ám az elkészült DMC-12-es modell sorsát megpecsételte számos ellentmondásos esemény, a vérszegény V6-os erőtlensége, a nehézkes sorozatgyártás és végezetül DeLorean letartóztatása és az ellene folyó bírósági eljárás. Hogy a szálcsiszolt rozsdamentes acél kasztnival készült autó mégsem lett egy a számtalan feledésbe merült modell közül, szinte kizárólag a Vissza a jövőbe (Back to the Future) trilógiának köszönhető.

20151021delorean-dmc12_1.jpgAz ékkorszak elsőszámú filmszárja, amit senkinek sem kell bemutatni

források:

https://www.reddit.com/r/cars/comments/8mxpv9/1970_lancia_stratos_zero_a_crazy_concept_from_the/

https://autoweek.com/article/classic-cars/decadence-and-design-swingin-70s

https://www.nytimes.com/2011/05/01/automobiles/01BERTONE.html

https://jalopnik.com/5103158/top-ten-best-wedge-car-designs-of-the-60s-70s-and-80s

https://www.thetruthaboutcars.com/2016/12/wedge-wonders-the-influence-of-the-angular-era-in-automotive-design/

https://airows.com/automotive/coolest-wedge-concept-cars

https://www.msn.com/en-ie/cars/enthusiasts/20-of-the-greatest-wedge-shaped-wonder-cars/ss-BBvo70q

https://www.popularmechanics.com/cars/g1832/the-future-was-here-20-of-the-greatest-sports-cars-of-the-70s-and-80s/

http://www.straight-six.com/top-10s-1970s-italian-wedge-supercars/

https://autowise.com/22-of-the-most-beautiful-wedge-shaped-supercars-ever-made/

https://www.shutterstock.com/blog/car-design-throughout-history