Minden iparágnak megvannak a maga tévhitei: kérdezzünk csak meg egy dietetikust az étkezésről, egy személyi edzőt a helyes testmozgásról vagy egy autóipari szakembert a járművekről. Mi most ez utóbbiról, az autók világából gyűjtöttünk össze 5 gyakori tévhitet:
Az olajcserét nem szabad 10 ezer km-nél tovább húzni
Kétségtelen tény, hogy a 20-30 ezer kilométeres csereperiódusok nem minden felhasználói szokásnak felelnek meg: aki gyakran, rövid utakat megy, az még egy long life olajjal feltöltött autó esetén is jobban teszi, ha 10-15 ezer kilométer után ellátogat a szervizbe egy időszakos olajcserére. Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy őrültség, ha egy hosszú utakon használt autó esetén úgy döntünk, hogy hallgatunk a gyártói ajánlásokra és akár 30 ezer kilométert megteszünk a kifejezetten erre kifejlesztett motorolajjal.
Természetesen ilyenkor érdemes figyelni az autó szervizintervallum-kijelzőjét: ha a rendszer a felhasználási szokások miatt úgy itéli meg, hogy már 17 ezer kilométer után eljött az olajcsere-ideje, akkor célszerű időpontot foglalni a szerelőnknél az időszakos karbantartásra.
Ha szeretnél többet megtudni arról, miért fontos a motorolaj és hogyan kell kiválasztani a megfelelőt, ide kattintva olvasd el korábbi írásunkat.
Ha nagyobb autót veszel, biztosan nagyobb biztonságban vagy
Könnyen gondolhatjuk azt, hogy ha nagyobb autóban ülünk, automatikusan nagyobb biztonságban is vagyunk: a helyzet, azonban nem ilyen egyszerű. Tény és való, hogy egy ütközésnél rengeteget számít a méret és az autó tömege, de legalább ennyit az adott jármű felépítése (önhordó vagy alvázas karosszéria), a kora és a benne lévő biztonsági felszerelések. Így tehát könnyen előfordulhat, hogy egy új, 2020-as kisautó nagyobb biztonságot nyújt a bent ülőknek, mint egy 2003-ban gyártott, nála lényegesen nagyobb modell. Ezzel a témával nagyon sokan, sokat foglalkoztak már, az egyik legemlékezetesebb a Fifth Gear 2004-ben készült videója, amikor egy öreg Volvo 940-est eresztettek össze egy akkor új Renault Modus-szal:
Vásárlás előtt épp ezért érdemes tájékozódni a kiszemelt autó törésteszt-eredményeiről, illetve célszerű olyan példányt választani, amelyben az adott modellhez rendelhető legtöbb biztonsági extra megtalálható.
A SUV jobban bírja a terepezést
Sokan úgy gondolják, hogy egy modern, városi crossover vagy SUV nemcsak azért jó, mert a magasabb üléspozíció miatt jobb belőle a kilátás, de azért is érdemes ilyenre váltani, mert akár terepezni is lehet vele. Erre még rá is erősítenek az autógyártók, elég csak a különféle terep üzemmódokra gondolni – szoftveres trükkök ide vagy oda, azért ezek az autók még így is legfeljebb a betondzsungelben érzik jól magukat. Ennek egyik oka a nem egy esetben a hagyományos típusokéval megegyező hasmagasság: magyarul, ahol egy sima 5 ajtós alja leér, ott a csili-vili SUV is megütheti magát.
Jól látható, hogy sok különbség nincs egy átlagos crossover és egy személyautó között
Az, hogy ez így van, elsősorban mi felhasználók vagyunk az oka: hiába a gyakran 2 tonnás önsúly és a 1,8-2 méteres magasság, úgy akarunk a batár döggel közlekedni, mintha egy kis, kétszemélyes roadster lenne: a stabil úttartás, a jól irányíthatóság és a személyautós viselkedés pedig alacsony súlyponttal oldható meg – aki vezetett már klasszikus, alvázas terepjárót (akár egy egyszerű Suzuki Jimny-t vagy Lada Nivát) az jól tudja, hogy ezek nagyon nem úgy viselkednek, ahogy egy dizájnos SUV, viszont tényleg lehet velük menni terepezni.
Ha télen sokáig melegíted az autód, azzal jót teszel
Ugyan a nyári melegben kevesen foglalkoznak az indulás előtti melegítéssel, télen szinte minden utcában találunk olyanokat, akik a jéghideg autóban, járó motor mellett vacogva várják, hogy elinduljon a vízhőmérséklet-mutató. Tény és való, hogy a 30-40 évvel ezelőtti matuzsálemeknél szükség van az efféle szeánszokra, egy modern autónál alig 15-20 másodperc után útra lehet kelni: körülbelül ennyi idő, amikorra már biztosan a motor minden pontjára eljut a megfelelő mennyiségű motorolaj.
Különösen a modern, kisköbcentis turbómotoroknál érdemes odafigyelni, ezek ugyanis – a legtöbb dízelautóhoz hasonlóan- álló helyzetben szinte egyáltalán nem képesek bemelegedni, így azzal teszünk jót, ha mihamarabb elindulunk.
3F szabály és a többi
Bizonyára neked is megvannak azok az emberek, akik azt mondják “franciát ne” vagy jönnek a 3F szabállyal (ez a Fiatot, Fordot és franciát nem veszünk rövidítése). Ilyenből rengeteg van, az általuk közölt “igazságok” pedig gyakran régi beidegződéseken alapulnak. Hogyan is gondolhatnánk, hogy egy több ezer alkatrészből álló autó pusztán azért lesz jó vagy rossz, mert egy bizonyos márka logóját viseli.
Sokkal többet számít az adott konstrukció, illetve a konkrét példány állapota: hibáztak már a japánok is, ahogyan nem egy francia vagy olasz típus is az ajánlható modellek közé tartozik. Ajánlott tehát előre tájékozódni – itt, a Cartárs blogon is gyakran publikálunk részletes bemutatókat egyes típusokról -, hogy biztosan jó döntést hozz és ne azért járj gyengébben felszerelt, öregebb vagy általánosan rosszabb autóval, mert egy adott országból származik.