Ha azt mondjuk, Volkswagen up! vagy Skoda Citigo, esetleg Seat Mii, ugyanarról az autóról beszélünk. Így van ez akkor is, ha például a Citroen C1-et és a Peugeot 107-et hozzuk szóba. Ezek a típusok a klasszikus átlogózással készülő modellek, vagyis egyazon modell eltérő márkanév alatt piacra dobott verziói, amelyek legfeljebb a rajtuk lévő logókban és feliratokban térnek el egymástól. Van azonban olyan, amikor egy cég egy fokkal komolyabban veszi a projektet és némileg módosítja az alapul szolgáló típust. Most ilyeneket mutatunk be:
Audi A4 B7 – Seat Exeo
Elég egyszerűen oldotta meg 2008-ban a Seat az új zászlóshajóját: fogták az épp kifutott Audi A4-est, átszállíttatták a gyártósort Ingolstadtból Martorellbe és Exeo néven elindították a saját modelljük gyártását. Az autó 70%-ban megegyezik az alapját adó A4-essel, de új orr- és hátsórészt kapott, illetve PD-TDI helyett immáron CR-TDI dízelmotorok közül választhattak a vásárlók.
A Seat nagy reményeket fűzött a típushoz: úgy gondolták, hogy az Audi minőség és a Seat ár együtt igazi Jolly Joker-t varázsol az Exeóból, a terv azonban nem jött be: a gyártás 5 éve alatt körülbelül 80 ezer Exeo talált gazdára, összehasonlításként egy év alatt még a válság legmélyebb éveiben is több, mint évi 100 ezer Audi A4-est vásároltak az európai fogyasztók.
Renault Kangoo- Mercedes-Benz Citan
Ha van autó, amire nem szívesen gondolnak a Mercedes-Benz szakemberei, az a Citan. A típus a Renault-val való összeborulásnak köszönheti létezését. Az, hogy közösen fejlesztenek, semmilyen problémát nem jelentene, a gond inkább a végeredménnyel van: hiába nem különleges egy Mercedes tehergépjármű, azért tény, hogy minőségben a Renault fölé pozícionálják típusaikat – legalábbis általában.
A Citan nem ilyen, azon kívül, hogy új frontrészt és enyhén módosított belteret kapott gyakorlatilag egy az egyben egy Renault-t takar. Nem véletlen, hogy a márka rajongói megdöbbenéssel fogadták a típust – azóta pedig már a Mercedes-Benz is elismerte, hogy hiba volt és a jövőben inkább az X-osztályhoz hasonló módon, lényegesen átdolgozott formában lépnek majd piacra.
Mazda 2 – Toyota Yaris
De ne gondoljuk azt, hogy csak az európai piacon szeretik ezt a fajta fejlesztést: míg hazánkba hamarosan egy alapjaiban új Toyota Yaris érkezik, addig az Egyesült Államokban másképp oldották meg a generációváltást. Az -egyébként nagyon stílusos és minőségi- Mazda 2-re új orrot aggattak, némiképp módosítottak a hátsó lámpán és lökhárítón majd kész is lett az új Yaris.
A Toyota-Mazda együttműködés részeként létrejött típus 2015-ben debütált iA néven, elsőként a mára már megszűnt Scion márkanév alatt, 2016 őszén nevezték át Toyota Yaris iA-ra, majd a 2019-es modellévtől már Yaris Sedan néven vásárolhatják meg az Egyesült Államokban a típusra vágyó állampolgárok. Fontos kiemelni, hogy már a Mazda 2 5 ajtós kivitele is kapható ott, ott tényleg csak az orr részben van különbség, a hátsó traktus és a beltér , illetve az 1.5-ös Skyactiv-G motor is megegyezik a nálunk is ismert modellel.
Mazda MX5 – Fiat 124 Spider
Ha már szó esett a Mazda 2-ről, nem mehetünk el a japán vállalat egyik legikonikusabb modelljének, az MX5-nek az átiratáról sem. Az FCA-Mazda együttműködéseként született meg a jelenleg is futó ND generációjú MX5-ből a Fiat 124 Spider. Információk szerint eredetileg Alfa Romeóként debütált volna a típus, azonban az FCA azóta már elhunyt vezére, Sergio Marchionne nem engedte, hogy egy nem 100%-ban olasz típus jelenjen meg az Alfa Romeo márkanév alatt -így lett hát Fiat a Mazdából. Az olaszok új orr- és hátrészt dizájnoltak a japán kocsinak, a beltér és az oldalprofil azonban változatlan maradt.
Kicserélődött a motor és a váltó is, előbbi az FCA típusaiból jól ismert Multiair technológiára épülő turbóbenzines aggregát, utóbbi pedig az MX5 3. generációjában már használt, 6 fokozatú nyomatékváltó. Aki akarta, 6 fokozatú automataváltót is társíthatott a 140, vagy az Abart verzió esetén 170 lóerős turbómotorhoz. Sajnos az olasz roadster nem élt sokáig: a szigorodó európai károsanyag-kibocsátási normák és az USA piacán történő gyenge szereplés megpecsételte a japán-olasz autó karrierjét, 2019 végén leállították a gyártását.
Toyota iQ – Aston Martin Cygnet
Nem lehet kihagyni egy ilyen listáról az Aston Martin egyik legkínosabb modelljét, a Cygnet-et sem. A károsanyag-kibocsátási normák teljesítéséhez létrehozott miniautó a Toyota által fejlesztett iQ egy módosított verziója. Az eltérések nem drámaiak: a Cygnet egy, az Aston Martin típusokhoz illeszkedő orr-részt kapott, illetve felpimpelték a belterét is, legalábbis ami a bőr mennyiségét illeti.
Erre szükség is volt: míg az iQ körülbelül 4 millióba került újonnan, egy Cygnet 10-be, úgy, hogy technológiailag nem sok eltérés volt a kettő között. Nem is kell meglepődni azon, hogy nem akart sok Aston Martin tulajdonos ennyit fizetni egy 1,33 literes, 97 lóerős motorral megáldott mintautóért: a gyártást végül alig 2 év után, 2013-ban befejezték.