Badge engineering: így nevezik angolul azokat az autókat, amelyek mögött nem valós fejlesztés, hanem pusztán egy átlogózás vagy legfeljebb minimális esztétikai módosítás áll. Ilyen „fejlesztésekről” szerte a világban mutathatunk példákat. Most 5 olyat szedtünk össze, amelyek olyan autókra épülnek, amik itthon is megtalálhatók, így te is meglepődhetsz azon, bolygónk egyes pontjain milyen márkanév alatt árulták az országukban is látott autócsodákat.
Subaru Traviq
1999-ben, röviddel azután, hogy a Nissan összebútorozott a Renault-val, a japán vállalat eladta a Subaruban lévő 20,1%-os részesedését a General Motorosnak. Ez több érdekes típus létrejöttét eredményezte, akár a General Motors, akár a Subaru oldalán. Most a Subaru kínálatából mutatunk be egy különlegességet, amely nem más, mint a Subaru Traviq.
Nem, nem csal a szemetek, ez az autó megegyezik az Opel Zafira A-val, gyakorlatilag annak jobbkormányos verziója. Maga a típus 2001-ben jelent meg, a „hagyományos” Zafirákkal ellentétben pedig nem a GM európai gyáraiban, hanem az amerikai óriásvállalat thaiföldi üzemében készült. Ennek azért van jelentősége, mert az autó akkoriban már kapható volt Japánban, a Yanese nevű importőr forgalmazta a jobbkormányos, németországi gyártású Opel Zafirát.
A frissen érkező Subaru tehát ennél kedvezőbb áron került piacra, így ez már eleve okozott egy kis feszültséget, hiszen a GM végső soron egy másik partnerébe rúgott bele a Subaru érkezésével. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy kezdetben csak egyféle, 2,2 literes motorral volt kapható a Traviq, ami a japán szabályozásokat ismerve önmagában sem teljesen érthető, hiszen a Zafira elérhetőbb volt több, kisebb löktérfogatú motorral is. 2003-ban végül már az 1,8 literes motort is elérhetővé tették, de a típus így sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Nem kis részben ez annak is köszönhető, hogy a japán vásárlók hiányolták a Subaru boxermotorok jellegzetes hangját és az összkerékhajtást is. Arról nem is beszélve, hogy a thaiföldi gyártás miatt minőségi problémák is előfordultak a típusnál. A Traviq végül 2004-ig húzta, 2005-ben a maradék készleteket is eladták.
Nissan Terrano
Ha valakinek ma, Magyarországon azt mondjuk, Nissan Terrano, esélyes, hogy a japán autógyártó terepjárójának 2. generációjára gondol, ebből ugyanis még most is szép számmal futnak hazánk útjain.
A típus 2003-as kifutása óta Európában nem viseli autó a Terrano nevet, de ez nem jelenti azt, hogy máshol ne bukkant volna fel. Indiában, Oroszországban és néhány ázsiai országban ez most egyet jelent a Dacia Duster 1. generációjának átalakított verziójával.
Ahogyan listánk más tagjai, ez a Nissan is leginkább a felszínen tér el román testvérétől: az orrát és a hátát a Nissan jelenlegi márkaarculatához igazították illetve kicsit javítottak a műszerfal kialakításán és a felhasznált anyagok minőségén. Érdekesség, hogy a Renault a saját neve alatt is forgalmazza a típust például Oroszországban, így ott jelenleg egyszerre két szalonban is találkozhatunk az autóval.
Volkswagen Routan
Nálunk leginkább Lancia Voyagerként ismerik, de az Egyesült Államokban Chrysler Town&Country néven futott be óriási karriert az FCA óriás-egyterűje. A típus kvalitásai a Volkswagen vezetésének tetszését is elnyerték, ezért a német vállalat úgy döntött, hogy nem fejleszt önálló modellt, egyszerűen kiadják a Chrysler típusát saját márkanév alatt.
Így született meg az akár az elírt-nevű Tourannak is nevezhető Routan. Annyi változás azért történt, hogy az orr- és hátrészt hozzáigazították a korabeli Volkswagen arculathoz, így első látásra sokaknak fel sem tűnik a turpisság. Belül persze már kiderül, hogy ez nem igazi Volkswagen, hiszen a műszerfal egy az egyben a Chryslerből érkezik, ahogy a 3,8 literes, 197 lóerős és a 4 literes, 253 lóerős V6-os benzinmotorok is.
Érdekesség, hogy a Chrylser nem engedélyezte a speciális, teljesen a padlóban eltüntethető hátsó üléssorok beépítését, így a Routanok hagyományos ülésekkel kerültek piacra. A típus végül alig 4 évig húzta, karrierje pedig nemhogy sikerként, de inkább bukásként fogható fel. 2012-ben a Volkswagen leállította a gyártását, a rengeteg megmaradt autó végül többségében autókölcsönzőknél kötött ki.
Saab 9-2X
A Saab 9-2X vagy ahogyan a legtöbben nevezik, a Saabaru a 2. generációs Impreza Saabosításából született meg. A modell kizárólag az Észak-Amerikai piacon volt kapható, sok munkát pedig nem öltek bele a készítői.
Amellett, hogy saabos orr-részt, új hátsó csomagtérajtót és lökhárítót illetve hátsó lámpákat kapott a típus, bent leginkább csak a kormányon lévő logó emlékeztet arra, hogy itt bizony nem egy Subaruban, hanem egy másik S-betűs autóban, egy Saab-ban ülünk. A “saabságot” a plusz zajszigetelés igyekezett még jelezni, illetve az is, hogy a Subarutól eltérően az elöl ülők biztonságát aktív fejtámlák szolgálták.
Módosítottak még a futóművön és a kormányzáson is, hogy egy picit komfortosabb legyen a jármű, de így sem beszélhetünk túl komoly fejlesztésről, gyakorlatilag egy átlagos gyártó egy egyszerű faceliftbe több energiát öl. A Saabaru mégsem ezért tűnt el a piacról: a GM 2006-ra végleg megszabadult a Subarus részvényeitől, így nem volt már értelme palettán tartani a modellt.
Pontiac G3
Fiero, Trans Am, GTO: ha ezeket a típusneveket említjük, mindenkinek egy dögös Pontiac ugrik be. Nos, bár a márkának voltak kiemelkedő modelljei, a General Motors vitatható üzletpolitikája őket sem kerülhette el: néhány évvel a világ legrondább autójának titulált Pontiac Aztek után a GM boszorkánykonyhájában megszületett a döntés: a márkának nem másra, mint egy dél-koreai kisautóra van szüksége!
Fogták is a nálunk Daewoo Kalosként majd Chevrolet Aveoként ismert típust, lecserélték az első lökhárítót és kész is volt a Pontiac G3. Mindezt úgy, hogy akkorra már több éve árulták Chevrolet-ként és Suzukiként a típust Észak-Amerikában vagyis úgy kellett a modell a Pontiac-nak, mint egy falat kenyér.
Az egyébként igencsak felejthető Pontiac modell különlegességet nemcsak az adja, hogy egy újabb bőrt akartak lehúzni szerencsétlen Kalosról, de az is, hogy ez volt az utoljára bemutatott autó a márkától. 2009. tavaszától árulták, a márka megszüntetése miatt 2009. decemberében állították le a gyártását, az utolsó darabokat pedig 2010-ben adták el.