A parkolótól az első elektromos autóig

Te tudod, mióta közlekedünk a jobb oldalon? És azt, hogy mióta használják a kereket? Ezt és még mást is elárulunk ebben, az autós érdekességeket bemutató írásunkban:

Kizárólag feketében… Vagy mégsem?

Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek – Hangzott egykor Henry Ford, mára világhírűvé vált mondása. Mindezt a T-modell kapcsán mondta, a sorozatgyártás miatt ugyanis a kor legnépszerűbb autóját kizárólag ebben a színben állították elő.

119002.jpg

Azt azonban csak kevesen tudják, hogy nem volt ez mindig így: amikor a T-modell megjelent, a Ford több más színben, így például kék, piros, szürke és zöld árnyalatot is választhattak a vevők. Olyannyira így volt ez, hogy a gyártás 1908-as indulásától 1913-ig nem is volt fekete szín opcióként, az csak 1914-ben jelent meg. Azután viszont már lényegesen leegyszerűsödött a színkérdés, hiszen csak azt lehetett választani.

Balról jobbra

Napjainkban a világ útjainak 66%-án jobboldali közlekedés van érvényben, a maradék 34%-ban baloldalon haladnak a járművek. Mindez azért is nagyon érdekes, mert az 1700-as években kizárólag baloldali közlekedést használtak: ennek oka a kardhordozásban keresendő, a kardhüvelyt ugyanis a baloldalukon viselték az emberek, úgy pedig nem tudtak felmászni jobbról a lóra.

countries_driving_on_the_left_or_right.png

Piros: jobboldali közlekedés, kék: baloldali közlekedés 

Ha pedig már úgyis balról kellett felszállni, logikus volt baloldalon haladni. Hazánkban is baloldali közlekedés volt érvényben 1941. július 6-áig, ekkor tértek át országszerte a jobboldali haladásra. Kivételt képezett Budapest, ahol csak később, november 9-én változott meg a haladási irány.

Mozgó jármű? Inkább álló!

Bár az autórajongók élnek-halnak a kedvenc négykerekűjükért, azért az esetek nagy részében ők sem használják, maximum a parkolóban gyönyörködnek benne.

multi-storey-car-park-generic-pixabay.jpg

A nagy többség pedig aztán végképp nem az autójáért él, maximum A-ból B-be közlekedik vele. Ennek köszönhető, hogy a magánszemélyek által használt autók (tehát nem a céges „területi képviselő autók, teherautók stb) életük 95%-át parkolva töltik.

Mire jó az a kerék?

Napjainkban a kerekek egy jármű alapvető részei, el sem tudjuk képzelni (na jó, azt azért el), hogy milyen lenne egy járgány kerekek nélkül.

9053cdd0845fb02e6a208b8b40da45fd.jpg

Épp ezért lehet érdekes információ, hogy hosszú ideig egyáltalán szó sem volt arról, hogy a közlekedésben használják ezt az innovációt. Bár maga a kerék már I.E 3500-ban is létezett, az első feljegyzések szerint szállítmányozáshoz csak 300 évvel később kezdték el használni.

Elektromos autó? Nem is olyan új dolog!

Ugyan az első elektromos autónak sokan a GM által az 1990-es években árult EV1-et tartják, az elektromos autók karrierje valójában sokkal korábban elkezdődött, már az 1850-es években gyártottak háromkerekű, elektromos meghajtású járművet. Az első, elektromosan hajtott, négykerekű autó Andreas Flocken nevéhez fűződik, a német mérnök 1888-ban készítette el járművét. Az első, elektromos teherautókra 1897-ig kellett várni a New York-i taxik képében. Érdekesség, hogy az 1900-as évek elején az elektromos autók sebessége már az akkoriban elképesztőnek számító 100 km/h-s sebességet is elérte.

vintage-electric-cars-1.jpg

A nem mindennapi innováció hamar meglelte közönségét, így gombamód szaporodtak az utakon, olyannyira, hogy az első elkészült autó után 30 évvel már több tízezer ilyen jármű futott szerte a világ útjain. Az 1900-as évek elejétől azonban fokozatosan visszaszorultak az elektromos autók: megjelentek az új, sorozatgyártású belsőégésű motoros, olcsón megvásárolható típusok. Ráadásul az üzemanyag ára is megfizethetővé vált, így a benzines típusok fokozatosan kiszorították elektromos társaikat, az 1930-as évekre alig maradt néhány használatban. Bár a gyártók az 1960-as évek óta kisebb-nagyobb erővel folyamatosan kísérleteztek az elektromos hajtással, úgy tűnik, hogy igazán csak 100 év után, napjainkban indul újra az elektromos autók karrierje.