Minden évben az autógyárak azon igyekeznek, hogy az új modelljeiket minél jobban hozzáigazítsák a társadalom változó igényeihez. Elvitathatatlan, hogy a technológiai fejlődés tényleg izgalmas újításokkal kápráztat el minket. Legyen szó akár arról, hogy a kocsi ajtajait kulcs nélkül lehessen nyitni, pusztán érintéssel, esetleg, hogy az autó leparkolja saját magát, hisz első a kényelem. De mi marad, ha elmúlik az újdonság varázsa és ott ülsz az autódban, körülvéve egy szakajtónyi kimondottan idegesítő kütyüvel?
Automata start-stop rendszer
A rendszer üzemanyagot spórol és csökkenti a károsanyag kibocsátást azzal, hogy leállítja a motort, mikor az autó teljesen megáll és újraindul, ha leveszed a lábadat a fékről. A helyzet az, hogy a leállás és újraindulás kifejezetten zavaróvá tud válni. A brutális dugóban csordogálás közben, ahol elindulsz, gurulsz két-kétésfél métert, aztán újra megállsz, ez a kütyü folyamatosan ki-be kapcsolgatja a motorodat, ami néhány perc után kegyetlenül zavaró tud lenni. Ráadásul a sok indítás igénybe veszi az indítómotort, az akkumulátort és a motor egyes szerkezeti elemeit is, ami hosszú távon nem tesz jót a technikának.
Túlérzékeny automata fék
Ha egy kisgyerek az autód mögé téved, miközben éppen kitolatsz a garázsból, jó lenne nem elütni azt a bizonyos gyerkőcöt. Ilyen esetben természetesen tök jó, hogy van egy ilyen kütyü a kocsiban. Ám az igazi probléma, hogy egyes gyártók túlérzékenyre állítják a rendszert, így már akár az is beindíthatja, ha – miközben éppen a garázsból tolatsz ki gyök kettővel – egy autó elhajt az úttest távolabbi sávjában. Nincs is annál frusztrálóbb, hogyha a verdád ok nélkül satufékez. És ez minél gyakrabban történik meg, csak annál idegesítőbb lesz.
Sípoló vezetési segítségek
A hangosan sípoló, pittyegő, elvileg vezetést könnyítő jelzések közül több is a legzavaróbb, legidegesítőbb kütyük listájára kívánkozik. A parkolási segítséget, a sávelhagyásra figyelmeztető, vagy a holttérfigyelő rendszereket azért találták ki, hogy egyszerűbbé tegyék az életünket és növeljék a biztonságunkat az utakon. Abban az esetben, ha ezek az eszközök fényjelzéssel figyelmeztetnek minket a potenciális veszélyhelyzetre, mégis a legtöbb esetben idegtépő visítással, sípolással, harangszóval jelzik a veszélyt. Ezek az eszközök az első néhány út alkalmával csodálatos, varázslatos újdonságnak tűnnek, de aztán az idő múlásával mégis egyre zavaróbbá válnak, annyira, hogy egy ponton már rá sem hederítesz a sípolásról, csak legszívesebben puszta kézzel tépnéd ki az autódból az összeset.
Hangvezérelt rendszerek
Egérrel és billentyűzettel irányítani a számítógépet? Ugyan már, ne vicceljünk. Egyértelmű, hogy a jövőben a hangunkkal adhatunk majd utasítást a gépeknek (egészen addig míg öntudatra nem ébrednek és világuralomra törnek). A hangvezérléssel csupán egyetlen apró-pici probléma van: hogy nem működik. Ugyanis, ha a hangunkkal irányított rendszerek úgy működnének, ahogy azokat megálmodták, az egy fantasztikus, roppant kellemes dolog lenne. Ám sajnos a modern technológiának eleddig még nem sikerült tökéletesíteni ezeket a rendszereket és a hangutasításokat átkonvertálni teljesíthető digitális parancsokká. Így egyelőre csak a frusztráció marad, hogy az utasításaidat rendre félreértelmezi a fejlett technika.
