Habár bő egy évvel ezelőttig – többek között a Mercedes dominanciájának köszönhetően – folyamatosan csökkent a Formula-1 nézettsége, a 2021-es szezon régóta várt izgalmakat hozott, így hirtelen másfélszer többen voltak kíváncsiak a különböző futamokra. Nem véletlen, hiszen az autósport királykategóriájába csak a legjobbak jutnak be, és bár a szabályrendszer egyre bonyolultabb, mégis emberek milliói lelik örömüket az őrült száguldozás nyomon követésében. Mindezt pedig már több mint fél évszázada megteheti mindenki, hiszen az első szezonra 1950-ben került sor.
A legrangosabb nemzetközi autóverseny sorozat pedig az elmúlt 62 évben számos érdekességet tartogatott. És most nem arra gondolunk, hogy melyik évad volt a legizgalmasabb, melyik pilóta nyerte a legtöbb futamot, hanem arra, hogy mik voltak azok a pillanatok, amik beírták magukat a sorozat történelmébe. Csak hogy az olvasót felcsigázzuk; lesz szó eltűnő gyémántról, abszolút utolsó helyezettről, vagy éppen a büntetés versenyt befejezését követő letöltésről. És itt még messze nincs vége.
1. Tökéletes teljesítmény
Alighanem számos eredmény beletartozhatna ebbe a kategóriába, ám itt a lényeg, hogy a Forma-1 történetében egy olyan csapat volt, ami, ha elindult, meg is nyerte a konstruktőri címet. Ez volt a 2009-es Brawn GP, amit a Honda kivonulása után alapított meg Ross Brawn. Ő pedig korábban a Ferrarinál alkotott maradandót, így bőven volt honnan tudást merítenie. A szezonnak pedig az esélytelenek nyugalmában vágtak neki Jenson Buttonnal és Rubens Barrichellóval.
A BGP 001-es autó pedig már a szezon első futamán, Ausztráliában maradandót alkotott, hiszen Button szelte át elsőként a célvonalat. Sőt, az első hét nagydíjból hatot az angol pilóta nyert meg a már Mercedes motoros négykerekűvel (a német óriás vásárolta meg utána őket), és bár az év második felére folyamatosan zárkóztak fel a többiek, a hatalmas előny kitartott a 2009-es szezon végéig, ezzel pedig Button megszerezte élete első és egyetlen világbajnoki címét, a Brawn GP pedig ugyan csak egy évadot élt meg, annak csapatvilágbajnoki aranyérmét azonnal bezsebelte.
2. A legrégebbi csapat
Habár a Formula-1 szabályait 1946-ban fektették le, az első futamra, ahogy írtuk, 1950-ben kerül sor Nagy-Britanniában. Azóta pedig rengeteg csapat megfordult már a száguldó cirkuszban, olyan nagy nevek is, mint a Lotus, a Brabham, a Jordan, a Minardi, a Toyota vagy éppen a McLaren. Mégis mindössze egy olyan konstruktőr van, ami a kezdetek kezdete óta részt vett minden szezonban, ez pedig nem más, mint a Ferrari.
A cikk megírásának pillanatáig 1036 versenyen indult az olasz gyártó, 62 év alatt pedig 16-szor bizonyult a legjobbnak, a versenyzői pedig összesen 15 világbajnoki címet szereztek ennyi idő alatt, a győzelmek száma pedig 240-re rúg, és ahogy a mostani évad fest, ez a szám Leclerc-nek és Sainznak köszönhetően még jelentősen nőni fog és hosszú és keserves esztendők után újra világbajnok lehet majd 2022-ben a Ferrari, bár tény, év végéig még nagyon sok minden történhet.
3. Az elveszett gyémánt
Nyilván a gazdagság egyáltalán nem áll messze a Forma-1-től, ahogy a fényűzés sem. Ám a harmadik érdekességben nem egy arab sejk vagy egy királynő nyakában lógó drágakő szolgáltatja a témát, hanem az egyik autó orrán lévő gyémánt. Igen, a 2004-es monacói nagydíjra ugyanis a Jaguar csapata összeállt az Oceans Twelve film készítőivel, hogy ezzel promótálják a filmet. Ami mondjuk messze nem volt olyan jó, mint az első vagy a harmadik rész, de történetünk szempontjából ez lényegtelen.
Mark Webber és Christian Klien autójának már a különleges festése is nagyon tekintetvonzó volt, hiszen az alap zöld árnyalat mellett fehér-piros első szárnyat, oldaldobozt és hátsó légterelőt kapott. De, ami igazán különleges volt, az az első szárny mögé a kocsik orrára tapasztott, egyenként 150 ezer dollár értékű gyémánt. Jöhet a homlokráncolás, igen, ez a totálisan értelmetlen kategória, de akkor még más világot éltünk. Az ötletgazdák mindenesetre arra az egyre nem gondoltak, hogy mi történik akkor, ha valamelyik versenyző esetleg eldobja az autót.
Márpedig ez a szűk monacói aszfaltcsíkon elég gyakori dolog, Klien pedig meg is tette ezt a “szívességet”, majd egy rossz mozdulat után a szalagkorlátnak csapta a versenygépet. Természetesen a falban rekedt járművet kiemelték és két óráig tárolták, ám eközben a gyémántnak lába kélt. Hogy aztán a becsapódás során tört le, valaki megtalálta és azóta is a vitrinében tartja, vagy pedig valaki ellopta és eladta a feketepiacon, az valószínűleg sosem derül ki. Ahogy azonban szokás mondani, az anyagi kár jelentős volt.
4. Bojkott az F1-ben
2005. június 19-e biztosan nem azért került be a sorozat történelmébe, mert óriási izgalmakat hozott. Pontosabban feszültség volt persze bőven, csak nem az előzések miatt. Habár 2010 óta csak Pirelli abroncsokat használnak a csapatok, előtte Michelin és Bridgestone gumikat szereltek a versenyautókra. Az ominózus Amerikai Nagydíjon viszont folyamatosan panaszkodtak a csapatok a francia gyártóra, hogy gyenge minőségű keveréket hozott a hétvégére, erre pedig Ralf Schumacher pénteki szabadedzésen történt balesete is rávilágított.
A gondot a Michelin bejelentése okozta, hogy saját maguk mondták ki, az abroncsok nem biztonságosak, nem bírnak ki egy egész versenyt. És mivel abban az évben nem lehetett kereket cserélni, ez bizony megpecsételte a tengerentúli futam sorsát. A franciák ugyanis a nyomvonal megváltoztatását és egy lassító beiktatását kérték, amit a Nemzetközi Automobil Szövetségből élből elutasított, hiszen nem lett volna fair ez a konkurens márkával szemben, ha ilyen szinten belenyúlnak a versenybe.
Így történhetett meg vasárnap az az egyedi eset, hogy bár a felvezető körre mind a húsz autó elindult, a kör végén a tizennégy michelines versenyző a boxba hajtott, és csak a Bridgestone-nal szerelt Ferrari, Jordan és Minardi párosai álltak fel a rajtrácsra. A közönség persze finoman szólva sem éljenzett a Michael Schumacher győzelmével véget érő futamot követően, így végül a Michelin minden kilátogatónak kártérítést ajánlott fel.
5. A legrosszabb helyezett
A Forma-1 technikai sport, így szinte mindig esnek ki úgy versenyzők, hogy hiába teljesítenek hibátlanul, maga az autó mondja fel a szolgálatot. Lehet ez motorhiba, fékprobléma, váltó meghibásodás és még sorolhatnánk, ezek pedig a legdrámaibb pillanatokat is okozták már az elmúlt bő fél évszázadban. Az első mondatban viszont elhelyeztünk egy “szinte” szót, ami az ötödik érdekesség legfontosabb eleme. Habár évek óta húsz pilóta vág neki a futamoknak, korábban sok-sok szezonban is láthattunk huszonnégy versenyautót körözni.
És csak egyszer fordult elő az, hogy mind célba is ért. Ez pedig a 2011-es Európai Nagydíj volt, aminek időmérő edzésén Narain Karthikeyan a HRT Cosworth volánja mögött az utolsó, tehát 24. helyet szerezte meg. Másnap pedig egy előtte álló pilóta sem csúszott ki, egy gyártó autója sem mondta fel a szolgálatot, így végül totál utolsóként szelte át a célvonalat. Így ő lett minden idők legrosszabb Formula-1-es helyezését elérő pilótája, és mivel úgy tűnik, hogy egy jó ideig nem is lesz húsznál több autó egyszerre a királykategóriában, ez a negatív rekord megdönthetetlennek tűnik.
6. Hárman is a Pole-ban?
Az 1997-es évad legutolsó futamára Spanyolországban került sor a jerezi pályán. A világbajnoki cím pedig még nem dőlt el, Michael Schumacher vívott öldöklő küzdelmet a kanadai Jacques Villeneuve-vel. Az pedig mindennél jobban mutatja, hogy mennyire kiélezett volt a verseny, hogy a szombati időmérőn elméletben hárman is megszerezték az első helyet. Na jó, ez így nyilván nem volt lehetséges és azóta sem az, ám akkor történt meg eddig először és utoljára, hogy három versenyző is ugyanazt az időt autózta.
Ezredre pontosan. Schumacher, Villeneuve és Frentzen ugyanis 1:21.072 alatt tett meg egy kört, ezzel pedig a legjobb köridőt autózták. A rajtrács első helyére viszont csak egy pilóta állhatott oda, így végül úgy döntötték el a sorrendet, hogy ki szerezte meg először ezt a köridőt. Villeneuve lett tehát az első, sőt, az év végi összesítésben is végül a kanadai pilóta bizonyult a legjobbnak, Schumachert pedig az egész évadból kizárták.
7. Győzelem a boxutcában
1998-ba kell visszarepülnünk az időben ahhoz, hogy ismét Schumacher legyen a főszereplő. A brit nagydíjat ugyanis úgy nyerte meg a német legenda, hogy közben a boxba hajtott. A versenyen ugyanis a pilóta elhaladt a safety car mellett, ezért pedig 10 másodperces stop/go büntetéssel sújtották a versenybírák. Az akkori szabályok pedig kötelezték a versenyzőket, hogy az ilyen ítéletet annak meghozatalát követően két körön belül töltsék le. Ez azonban Schumacher esetében már csak a futam után lett volna lehetséges.
Éppen ezért az utolsó körben hívták be a boxba az élen haladó versenyzőt, ám mivel a célvonal a boxutca elején volt, így Schumacher lényegében már megnyerte a versenyt, majd utána letöltötte a büntetését. Az eljárás tehát szabályos volt, ám ha ez a futam közben történik, akkor alighanem más lett volna a végső győztes, egy ilyen időveszteség ugyanis jelentősen befolyásolta volna a nagydíj végeredményét. Nem véletlen, hogy azóta már vannak olyan időbüntetések, amik a célba érés idejéhez adhatók hozzá.
8. Az engedély nélküli versenyzés
Az utolsó érdekes pillanathoz érkeztünk. 1977-ben történt meg az, hogy valaki, habár nem kvalifikálta magát a versenyre, mégis megtett pár kört a futamon. A tiroli sapkájáról is ismert Hans Heyer ugyanis életében egyszer vett részt Forma-1-es futamon, de akkor sem tehette volna meg. A túraautózásban több nagy sikert elérő versenyző a hockenheimi időmérőn a Penske volánja mögé ült és a 27. helyet szerezte meg. A nagydíjra viszont túljelentkezés volt (ma már ez ismeretlen fogalom), így csak az első huszonnégy időt elérő pilótát engedték indulni.
Vagyis engedték volna, Heyer ugyanis belógott a futamra. Miután elrajtolt a mezőny, ő utánuk eredt. Már eleve ez is hihetetlen, de az akkori technológia nem volt alkalmas arra, hogy a jelenléte fel is tűnjön bárkinek. A rikító sárga autó pedig a többiekkel együtt csak úgy rótta a köröket, amikor is a kilencedik körben váltóhiba miatt a verseny feladására kényszerült. És ezután döbbent rá mindenki, hogy mi történt. Heyer mindenesetre megrovásban részesült, sőt, a DNQ (nem kvalifikált), a DNF (nem ért célba) és a DSQ (kizárva) rövidítéseket is elsőként és egyedüliként szerezte meg a Niki Lauda által megnyert futamot követően. Vagyis soha másnak a neve mellett nem szerepelt mindhárom felirat addig és azóta sem.
A fentiekből jól olvasható, hogy voltak bőven elképesztő és különleges pillanatok, amik közül jó néhány soha többet nem történhet meg, vagy az újfajta szabályok, vagy a nagyobb biztonság, vagy éppen a költségcsökkentés és a modern világ okán. De csüggedni nem érdemes, lesznek még furcsaságok, amikről alighanem valaki más fog írni évtizedek múlva.