Létezik egy olyan alkatrész, amely már több évtizede minden autóban megtalálható. Ritkán kerül a figyelmünk középpontjába, de ha elromlik, az rendkívül bosszantó tud lenni. Az akkumulátor egyáltalán nem mai találmány, ám az évtizedek során rengeteget fejlődött, manapság pedig nagyobb szerep hárul rá, mint valaha. Érdemes tehát megnéznünk, honnan indult és hol tart most ez az iparág.
Akkumulátor nélkül nem megy?
Az emberek túlnyomó többsége úgy tekint az akkumulátorra, mint az az alkatrész, amely beindítja az autót. Ez részben igaz is, hiszen az indítórendszer egyik alapvető részegysége, ám ennél kicsit többről van szó. Ugorjunk most kicsit vissza az időben, az autómobil feltalálásának korába, ugyanis ekkor még nem is használtak autó akkumulátort. Hogy miért? Mert nem voltak elektromos fogyasztók beszerelve, illetve az indítást kurblival, tulajdonképpen izomerővel oldották meg. A kurblit azonban nagyjából az 1920-as évekre szinte teljesen felváltotta az önindító. Ezzel egyidőben számos olyan kiegészítő megjelent, amelynél ugyancsak elengedhetetlen volt az elektromosság. Megjelent az izzós világítás, a kürt, szép lassan kialakult az autókban a ma már igen bonyolult és komplex elektromos hálózat.
Dízelek esetén nem csak az önindító megforgatásához van szükség energiára, hanem az izzítógyertyához is. Érdekesség, hogy beindítás után a motor üzemelése nem terheli az akkumulátort, de az elektromos fogyasztók nagyon is. A motor által forgatott generátor gondoskodik a visszatöltésről, és ha minden ideális, akkor a körfolyamat egyenlő vagy pozitív eredményű. Az akkumulátor töltöttsége nem csökken vagy jobb esetben növekszik és a legközelebbi beindításkor sem jelentkezik semmilyen probléma.
A Hudson Motor Company használt elsőként szabványosított méretű akkumulátort, már 1918-tól. Ezeket a szabványokat a Battery Council International (BCI) nevű amerikai szervezet vezette be és a mai napig érvényben vannak. Sokáig a 6 voltos rendszert használták autóipari standardként, majd az 1950-es évek itt is változást hoztak. A nagy lökettérfogatú és magasabb sűrítésű motorokhoz erősebb önindítók kellettek. Ennek köszönhetően az autógyártók áttértek a 12 voltos feszültségre, ami jelenleg is szinte kizárólagosan elterjedt. Ám ez nem azt jelenti, hogy az eltelt évtizedek során semmi fejlődés sem történt az akkumulátorok terén. Jelen cikkünkben nem mélyedünk el kémiai folyamatleírásokban, de az alapvető működési elv az idők során valóban nem változott.
Mi van a burkolaton belül?
Az ólomötvözetből készült lemezrácsokat a pozitív oldalon ólom-oxiddal, a negatív oldalon ólommasszával töltik fel. Ezek között teremt elektromos kapcsolatot a desztillált vízzel higított kénsav (elektrolit). Használat közben egy oda-vissza lejátszódó kémiai folyamat teszi lehetővé az áram kivételét és visszatöltését. Ez látszólag egy ideális állapot, ám pont erre vezethető vissza egy komolyabb probléma is. A folyamatos merítés-töltés miatt a kénsavban lévő desztillált víz hidrogénre és oxigénre bomlik fel. Ezt a mennyiséget folyamatosan pótolni kellett, erre szolgáltak az akkumulátor tetején lévő dugók. A megfelelő szint ellenőrzéséhez a részben átlátszó ház oldalán lévő jelölések adtak segítséget. Ilyen típusú „utántöltős” akkumulátorokat ma is lehet kapni, mégpedig motorkerékpárokhoz. Ezekhez külön mellékelik a savoldatot és a beszerelés előtt kell beletölteni, ami után rögtön használhatjuk is.
A töltögetés kiküszöbölésére született meg az első nagyobb léptékű fejlesztés, a gondozásmentes, zárt akkumulátor. A vízbontás jelentős visszafogásához elsőként a negatív lemezrácsok ötvözetét változtatták meg, mégpedig kalcium segítségével. Az utántöltéshez való záródugók ekkor még megvoltak, de legtöbbször leragasztották őket, mert nem volt rájuk szükség. Itt találkozhattunk először a varázsszemnek hívott állapotjelzővel. Ennek színéből nagyjából lehetett következtetni a cellák állapotára (lemerült, utántöltés szükséges stb.). A következő lépcsőben a pozitív lemezeket is új anyagokkal ötvözték, amivel már gyakorlatilag nullára szorították le az elektrolit fogyását. Ezzel végleg eltűntek a záródugók és megvalósult a tényleg gondozásmentes, teljesen zárt kialakítás. További előnye ezeknek az akkumulátoroknak, hogy az igen alacsony önkisülés miatt akár 12-15 hónapig is tárolhatók. Ha vásárláskor azt látjuk, hogy akár több hónapja is porosodik az üzletben, az semmilyen problémát nem jelent.
AGM és EFB
A következő kihívást a start-stop rendszerek megjelenése adta a mérnökök számára. A fő gondot a rengeteg motorleállás, illetve újraindítás jelenti, hiszen ezek erősen megterhelik az akkumulátort. Pluszban nehezíti a helyzetet, hogy a sűrűn leálló motor miatt a generátor, tehát a visszatöltés is szakaszosan működik. Ezekben az autókban már úgynevezett AGM rendszerű akkumulátorokat használnak. Már az 1980-as években létezett a technológia, de akkor még csak katonai alkalmazásban. Az AGM lényege, hogy üvegszövettel az elektrolitot felitatják és így „száraz” az akkumulátor belseje. A lemezek szorosan egymás mellé, védőtasakokba vannak szerelve, így például rázkódás szemben sokkal ellenállóbb és a nem vízszintes beszerelés sem jelent problémát. A legfőbb előny viszont, hogy terhelés és töltés során is jóval nagyobb áramerősséget viselnek el. Mindezeken túl az élettartamuk is hosszabb a korábbinál, akár 10 év is lehet. Egy AGM akkumulátor ára érezhetően magasabb a hagyományos változatnál, de ma már egy köztes megoldás is létezik. Felépítésben az AGM-re hasonlítanak, de folyékony elektrolitot is tartalmaznak az EFB jelölésű akkumulátorok. Viszont fontos, hogy ezeket elsősorban a kisebb motorral szerelt autókban használják, mivel árban kedvezőbbek az AGM-hez képest. Itt fontos megjegyezni, hogy a gyárilag beszerelthez képest csak ugyanolyan vagy jobb technológiájú akkumulátort szabad beépíteni. Tehát a hagyományos helyettesíthető EFB vagy AGM változattal, de AGM-nél ugyanúgy AGM-et kell választanunk. Semmiképp ne tegyünk start-stop funkciós autóba hagyományos kivitelt, mert nem csak a start-stop fog hibásan (vagy sehogy) üzemelni, de az eltérő töltési rendszer rövid időn belül tönkreteszi az akkumulátort.
Még a villanyautóban is van?
Igen, az eddig piacra került villanyautók mindegyikében találunk 12 voltos akkumulátort. Erre azért van szükség, mert az elektromos fogyasztók (világítás stb.) itt is ilyen feszültségen üzemelnek. Sőt, a beindításban is ugyanúgy szerepet játszik, hiszen nélküle a villanyautó sem kelthető életre. Itt nem generátorral, hanem egy DC/DC feszültségkonverterrel oldják meg a töltést. A legújabb, elsősorban nagyteljesítményű, luxus- és sportautókban előfordulhatnak lítium-ion akkumulátorok is. Ezek már teljesen más belső felépítéssel és kémiai összetétellel rendelkeznek. Mindez az extrém ellenálló képességet és a minden pillanatban csúcsteljesítményt szolgálja, így ezek semmilyen más akkumulátorral nem helyettesíthetők.
Hogy vegyek újat?
Az első és legfontosabb, hogy nézzük meg a cserélendő akkumulátort. Ha van rá lehetőségünk, érdemes lefotózni a rajta lévő feliratokat, esetleg megmérni a méreteit, de utóbbira sokszor nincs elég hely. Fontos a kapacitás is, a gyári értéknél kisebb nem ajánlott, nagyobbat viszont vehetünk. Számít még a pozitív pólus elhelyezkedése, ami balos és jobbos is lehet. Sőt, vastagságban és formában is többféle létezik, érdemes erre is figyelni. A kapacitás mellett egy másik hasznos adat a hidegindítási áramerősség. Érdemes a nagyobb értékkel rendelkező típust megvenni, a téli használat során a plusz amperek jól jönnek. Hasznos lehet, ha az autónk forgalmija nálunk van, mert akár alvázszám szerint is kikereshető a megfelelő alkatrész.
Mindenképp ajánlott szaküzletben vásárolni, ahol könnyen és gyorsan megtaláljuk az autónkba való megfelelő terméket. A Bárdi Autó kirendeltségein és webshopjában kiváló minőségű Bosch akkumulátorok közül válogathatunk, melyre 2 év teljeskörű garanciát is kapunk. Már az alap S3-as széria is tartalmazza a Bosch szabadalmaztatott PowerFrame rács technológiáját. Ennek köszönhetően kimagasló indítóáram és hosszabb élettartam jellemzi. Már start-stop rendszerű autókhoz is használható az S4 E (EFB) sorozat, amelynek alacsony önkisülésével és kétszeres ciklusállóságával a fokozott igénybevételnek is ellenáll. A legnagyobb teljesítményű autók számára az S5 A (AGM) típus nyújt mindig kifogástalan teljesítményt. Az alkalmazott technológiáknak köszönhetően a fékenergia-visszanyerő rendszer általi kihívásokkal is könnyedén megbirkózik. Legyen szó hagyományos, EFB vagy AGM Bosch akkumulátorokról, túlnyomó többségük azonnal, készletről megvásárolható a Bárdi Autónál. A megvásárolt akkumulátor beépítése, illetve beüzemelése (feltanítása) bizonyos autótípusoknál csak szervizben lehetséges. A megfelelő szakműhelyt könnyen megtalálhatjuk a Garvisor.com közösségi szervizkereső és értékelő oldal segítségével.
Meddig fog működni?
Ez az a kérdés, amire nem lehet egyértelmű választ adni. Az akkumulátorok élettartama sok tényezőtől függ, viszont egy kevés odafigyeléssel kitolhatjuk a csere idejét. Rendszeresen ellenőrizzük a saruk és a pólusok állapotát, ne legyen rajtuk semmilyen lerakódás (ha van gyári védőkupak, azt is nyissuk fel). A sarukat megmozgatva húzzuk utána a rögzítőcsavarokat, a csatlakozás minél nagyobb felületen érintkezzen a pólussal. Bármilyen szivárgás, savkiválás, repedés, sérülés az akkumulátor burkolatán komoly veszélyt jelent. A ritkán vagy sokszor rövid távon (városban) használt autó esetén érdemes beruháznunk egy akkumulátortöltőbe, amely gondoskodik a megfelelő töltöttségről. Lemerülés esetén elsőnek a feltöltéssel próbálkozzunk, ilyenkor ugyanis nem mindig a hibás akkumulátor a bűnös. Start-stop rendszerű autóknál a start-stop hibajelzés általában az első jel, hogy valami nem stimmel az akkumulátor körül. Minimális odafigyeléssel ez a létfontosságú alkatrész sok éven át kiszolgálhat minket és az autónkat egyaránt.