Automata váltós kocsit vásárolnál? Minden, amit tudnod kell!

Sokan úgy gondolják, hogy kétféle váltó létezik: a manuális és az automata. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen az automata váltók alatt többféle technológiát értünk. Ha ilyen autó vásárlását tervezed és szeretnéd tudni az egyes megoldások közti különbségeket, a jellemző meghibásodásokat és azt, hogy hogyan őrizheted meg kocsid váltójának egészségét, olvasd el ezt az írást!

Ugyan már több mint fél évszázada készülnek automata váltós autók, hazánkban mindeddig sokan idegenkedtek az ilyen hajtóművel szerelt gépjárművektől. Mostanra azonban eljutottunk oda, hogy sok, új autótípusnál már többségben vannak a kuplungolást nélkülöző, automata kivitelek, sőt, egyes esetekben a gyártók már kizárólag hidromechanikus, duplakuplungos (DCT), robotizált vagy fokozatmentes (CVT) automata váltóval kínálják egy-egy típusukat.

Nem csoda hát, hogy a használt autók piacán is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak az automata gépjárművek. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy egyre több leendő használt autóvásárló dönt majd úgy, nem akar már többé kuplungolni és vásárol egy, DCT-vel vagy épp CVT-vel ellátott autót. Ezért készült ez az írás, hiszen ebben az egyes váltótípusok közti különbségekről, az automata  váltós autók vezetéséről és a váltók jellemző meghibásodásairól olvashatsz.  Emellett azt is megtudhatod, hogyan előzheted meg a több százezer forintos szervizszámlát.

Automataváltó-típusok

Hidromechanikus automata váltó

A hidromechanikus, vagyis a köznyelvben bolygóműves automata váltónak nevezett technológia a legelterjedtebb a piacon, köszönhetően annak, hogy immár több mint 80 éve használják. Ennek a váltónak két fontos része van: az egyik a hidrodinamikus tengelykapcsoló a másik pedig a mechanikus, bolygóműves sebességváltó.

typical-automatic-transmssion.jpg

(Kép forrása: Mercedes-Benz)

Előbbiben – többek közt – két, lamellákkal ellátott kereket találunk: az egyik a szivattyú-, a másik pedig a turbinakerék. Induláskor a motor lendkeréken keresztül meghajtja a szivattyúkereket, az olaj áramlása pedig mozgásba hozza a turbinakereket. Az ideális áramlás érdekében a gyártók vezetőkereket is alkalmaznak, amely szabályozza az olajáramlás erősségét. A mozgásba lendült turbinakerék tengelye ezután a napkereken keresztül a nyomatékot a sebességváltó mechanikus részéhez továbbítja.

Fokozatmentes automata váltó

A fokozatmentes, vagyis CVT váltók (Continuously Variable Transmission) a hidromechanikus váltókhoz hasonlóan régóta ismertek, elsőként az egykor még kisautókat is gyártó DAF alkalmazta az 1958-ban megjelent 600-as modelljében. Az akkori, Variomatic megjelenése óta persze sok víz lefolyt a Dunán, egy azonban biztos: a CVT váltók napjainkban is ugyanazon az elven működnek, mint 60 évvel ezelőtt. A kis helyigényű, költségtakarékos váltótípus legfontosabb része a két kúptárcsa, amelyeket egy szíj – vagy a modern váltók esetén – lánc köt össze.

jatco-cvt-720x340.jpg

(Forrás: Jatco)

Mivel a kúptárcsák távolsága a két végpont között fokozatmentesen változtatható, ezért a rajtuk feszülő szíj vagy lánc áttétele is ennek megfelelően, fokozatmentesen állítható. Napjainkban főleg a hibrid gépjárművekben találkozhatunk a CVT váltókkal, mivel több autógyártó is ilyen egységet illeszt a benzin-villany hajtáshoz. Bár ez a váltótípus megbízható, még mindig sokan idegenkednek tőle. Mindez annak köszönhető, hogy az ilyen váltóval szerelt autó gyorsításkor nem vált fel (hiszen nincs hova), hanem a gyorsítás mértékéhez ideális fordulatszámon tartja a motort.  Erőteljes gyorsításkor ezért előfordul, hogy a fordulat hirtelen felugrik amitől a motor „bőg”. Ez azonban napjainkban egyre kevésbé zavaró, hiszen az egyre jobb zajszigetelési technológiáknak köszönhetően a motorzaj nem jut be az utastérbe.  Persze ez a kellemetlenség is megelőzhető azzal, ha nem „lepadlózzuk” az autót, hanem egyenletesen gyorsítunk.

Duplakuplungos váltók (DCT)

Ugyan 1939-ben már készült a Citroen Traction Avant modelljébe egy duplakuplungos váltó, és 1985-ben a Porsche is bemutatott egy kettős tengelykapcsolóval ellátott sebességváltót, a modern duplakuplungos sebességváltót a BorgWarner-nek és a Volkswagennek köszönhetjük. Ezt elsőként a 4-es Golf R32-es kivitelében alkalmazták, még 2003-ban. Azóta a Volkswagen által DSG-nek, a köznyelvben pedig DCT-nek (Dual Clutch Transmission) nevezett váltó igencsak elterjedt, manapság kis és nagy autókban egyaránt használják. A DCT felépítése eltér a hagyományos automata váltókétól, felépítése leginkább arra hasonlít, mintha két, manuális váltót egymáshoz csatoltak volna.

daimler-offers-the-first-dual-clutch-transmission-on-a-truck-22908_1.jpg

(Forrás: Mercedes-Benz)

Ez a váltótípus két bemenőtengellyel rendelkezik, amelyhez a mérnökök egy-egy belső kuplungot csatoltak. Napjainkban kétféle DCT váltót gyártanak: találkozhatunk szárazkuplungos, illetve nedveskuplungos típusokkal. Előbbit általában a gyengébb teljesítményű motorokhoz társítják, míg a utóbbiak, köszönhetően a bennük lévő olaj hűtőképességének (hiszen az olaj még nagyobb terhelés esetén is hatékonyan hűti a kuplungtárcsákat), jellemzően az erősebb autókban üzemelnek.

A DCT-kben az egyik kuplung a hátramenet mellett a páratlan, a másik pedig a páros fokozatokért felel.  Ez azért jó, mert lehetővé teszi az igencsak gyors váltást, hiszen az egyik váltófél aktivitásakor a vezérlőelektronika bekészíti a következő (vagy épp előző) fokozatot. Amikor pedig eljön az idő, a következő nyitásával és az előző zárásával gyorsan, alig néhány tizedmásodperc alatt végre is hajtja azt. Ezáltal nincs sem idegesítő bólintás, sem elvesztegetett másodperc a váltások között, hanem a gépjármű finoman, egyenletesen gyorsul.

Robotizált váltók

Nem tekinthetjük ezeket hagyományos automatáknak, de mégis érdemes velük foglalkozni, hiszen a piacon több, ilyen váltóval szerelt autó is elérhető. A robotizált váltókat az autógyártók azzal a céllal hozták létre, hogy egységben kombinálják a manuális és az automata szerkezeteket. Végeredményben ez sikerült, hiszen a robotizált váltók lényegében olyan manuális váltók, amelyek elektromos kapcsolószerkezettel tehermentesítik a sofőrt. Ezt úgy oldották meg, hogy típustól függően elektromos vagy hidraulikus akurátorokat építettek be, amelyek a tengelykapcsolót és a kapcsolóvillákat működtetik.

in_opel_corsa_easytronic_1200_05.jpeg

(Forrás: Opel)

Az előnyük, hogy gyártásuk és ezáltal a vételáruk is olcsóbb a hagyományos automatáknál. Hátrányuk viszont, hogy sok esetben lassan váltanak és ilyenkor bólogat az autó. Vannak ugyan olyan váltótípusok (például a BMW SMG), amelyeket épp a gyorsaságuk miatt alkalmaztak, de általánosan elmondható, hogy a legtöbb robotizált váltó nem a sebessége miatt kerül bele az autókba. Nem véletlen, hogy egyre inkább kopnak ki az autópiacról, már csak egy-egy típusban alkalmazzák ezeket, helyüket pedig átveszik a hidromechanikus társaik.

Ami nélkül egyik automata váltó sem működne:

Függetlenül attól, hogy autónkban robotizált, CVT, DCT vagy bolygóműves automata váltó van, ha az elmúlt 20 évben készült a jármű, a váltást biztosan váltóvezérlő elektronika vezérli. Egy modern, CAN-BUS-rendszerrel ellátott gépjárműben a váltóvezérlő elképesztően sok információval dolgozik, így pontosan tudja az autó sebességét, a motor fordulatszámának állását, a váltóolaj, a hűtőfolyadék és a külső levegő hőmérsékletét, de sok esetben még arról is képe van, hogy hányan ülnek az autóban és milyen úton halad (egyenes, emelkedő vagy épp szerpentin) a sofőr.

Miből vehető észre, ha gond van?

Az eltérő típusú automata váltók különféle hibajelenségeket produkálhatnak. Most megpróbáltuk röviden összegyűjteni a gyakran előforduló hibajelenségeket, így te is azonnal felismerheted, ha gond van:

Hidromechanikus automata váltó:

Jelenség: Menet közben a váltó nem finoman, hanem darabosan, ütve vált.

Ok: Elhasználódott az olaj; alacsony az olajszint; a váltó több alkatrésze is elkopott.

Jelenség: A váltó nem kúszik, csak nagy gázzal indulhatunk el a járművel.

Ok: Elhasználódott az olaj; nincs elég olaj; hidraulika hiba.

Jelenség: Nincs hajtás, nem lehet elindulni a járművel.

Ok: Mechanikai sérülés a váltón belül; nincs olaj.

Jelenség: Bizonyos fokozat nem kapcsolható.

Ok: Törés, sérülés a váltóban, vagy az adott tárcsás kapcsolónál olajveszteség lépett fel.

Jelenség: Menet közben égett szagot érzünk.

Ok: Túlmelegedett a sebességváltó olaj.

CVT váltó:

Jelenség: Elindulás során rántást érzünk, vagy remeg az autó.

Ok: Indítókuplung hiba; nem megfelelő olaj; alacsony olajszint.

Jelenség: Menet közben nem egyenletesen nő a fordulat, esetleg ingadozik a fordulatszám gyorsítás során.

Ok: Vezérlőelektronika-hiba vagy a váltó valamelyik alkatrésze elkopott: ez lehet a variátor, a lánc vagy a két tányérpár is. De okozhatja az olaj hiánya is, ami fokozott kopást eredményez.

Jelenség: A váltó házán olajfolt látható, vagy az olajszint alacsony

Ok: Olajszivárgás a váltó valamelyik pontján. Gyakran okozhatja az olajszivattyú meghibásodása.

DCT váltó:

Jelenség: Indulás során ránt az autó.

Ok: Tengelykapcsoló, vagy vezérlőelektronika-hiba.

Jelenség: A páros és páratlan fokozatok között történő váltáskor rántást érzünk.

Ok: Az adott fokozat tengelykapcsolója elkopott.

Jelenség: Menet közben zajos a váltó.

Ok: Tengelycsapágyazás-probléma; fogtörés valamelyik fogaskerékpáron.

Robotizált váltó:

Jelenség: Az autó emelkedőn nehezen megy fel, lassan gyorsul.

Ok: Akárcsak a hagyományos váltóknál: elkopott a kuplung.

Jelenség: Az autó nem tehető fokozatba, nem indul.

Ok: Vezérlőelektronika-hiba.

Így előzheted meg, hogy idő előtt elromoljon a váltó

Alapvetően napjainkban minden automata váltó tartós szerkezetnek számít: 2-300 ezer kilométernél hamarabb egyiknél sem számíthatunk komolyabb meghibásodásra, megfelelő karbantartás mellett pedig sok esetben még ennek a többszörösét is hibátlanul ledolgozzák. Odafigyelés nélkül, helytelen használattal viszont már jóval hamarabb is jelentkezhetnek problémák.

1494ir.jpg

Nem érdemes például menet közben, mozgó autónál üresbe (vagyis N-be) rakni a váltót, ahogy azt sem szabad, hogy túráztatás közben, magas fordulaton N-ből D-be tegyük a váltókart. Szintén nem érdemes folyamatosan üresbe tenni a piros lámpánál, ahogy tilos menet közben a P-állásba kapcsolni, mivel ilyenkor a váltó mechanikusan reteszelődik ez pedig károsodást okozhat.

A váltó vére: az olaj

Fontos ugyanakkor, hogy a karbantartást komolyan vegyük: ahogyan az látható, a fenti, hibajelenségeket tartalmazó keretes bekezdés okainak többségénél is megjelenik a váltóolaj, hiszen sok esetben annak hiánya, vagy elhasználódása vezet a váltó tönkremeneteléhez. Az automata gépjárművek esetén ugyanis a váltóolaj nem élettartam-feltöltésű, azaz bizonyos időnként cserélni kell. Erre azért van szükség, mert az automataváltó-olaj igen sokféle feladatot lát el az alkatrész belsejében: nem elég, hogy a csapágyak, kuplungok, illetve fogaskerekek kenését biztosítja, de még a forgatónyomaték átvitele is a feladatai közé tartozik. Nem csoda hát, hogy idővel elhasználódik, romlanak a tulajdonságai, ezáltal pedig fokozott kopásnak teszi ki a váltó alkatrészeit. Egy jó váltóolaj ugyanis amellett, hogy alacsony viszkozitású, jó kenőképességgel és alacsony habzási mutatóval rendelkezik.

good_quality_gear_oil.jpg

Fontos, hogy autónkba mindig a gyártói előírásoknak megfelelő kenőanyagot töltsünk, ellenkező esetben a váltó fokozott kopását kockáztatjuk – épp azt, amit el akarunk kerülni. Szerencsére, épp úgy, ahogyan a motorolajoknál, a váltóknál is léteznek többféle gyártói előírásnak megfelelő váltóolajok, a gyári kenőanyagoknál kedvezőbb áron.  Ilyenek például a Total, az Elf, a Castrol vagy – hogy egy váltógyártót is említsünk – az Aisin váltóolajai is.  Ez utóbbi ráadásul sok esetben tökéletesen megegyezik a gyártói csomagolásban található olajjal, hiszen például az Opel, a Volvo vagy a Toyota egyes típusaiba már a gyártósoron Aisin váltót tesznek, az ehhez való olajat pedig – nem meglepő módon – szintén a japán vállalat szállítja. Ezt alátámasztja az is, hogy az Aisin például évente több, mint 10 millió (!) automata váltót gyárt, amivel jelenleg világelsők.

Ha már szóba került az Aisin, nézzük is meg az olajkínálatát, amely jelenleg háromféle váltóolajból áll. A duplakuplungos és hidromechanikus automata váltókhoz készített Premium ATF 6 és ATF 6+ FE (Fuel economy) olajok a Hyundai, a General Motors, a Ford, a Mercedes-Benz, a Volkswagen, a Toyota és több más autógyártó típusaihoz is bátran használhatók, a vállalat állítása szerint a piacon futó automata váltós gépjárművek 73%-ához megfelelő ez a két típus. Ez nem kevés, a vállalat szerint a két kenőanyag hatezer autótípusba tölthető be! A márka emellett a CVT váltós autók igényeinek megfelelő váltóolajat is gyárt, méghozzá Premium CVTF néven. Ez megfelelő a legtöbb láncos és szíjas CVT váltóhoz. Természetesen szintetikus, a benne lévő adalék pedig meggátolja a váltóban a korrózió kialakulását, illetve segíti a megfelelő kenés biztosítását.

ba_magazin_2018_marcius_aisin_csaktermek.jpg

Fontos tudni, hogy az olajcsere során nemcsak a kenőanyagot, de az automata váltó szűrőjét is cserélni kell, ellenkező esetben ugyanis kockáztatjuk, hogy a már összegyűjtött fémreszelékek, szennyeződések újra visszakerülnek a váltóba és károsítják azt. Ráadásul mivel a legtöbb esetben az automata váltók nincsenek teljesen lezárva (hiszen van rajtuk betöltőnyílás, nívópálca, illetve akár szellőző is) így a szűrőnek az ezekről a helyekről bejutó szennyeződéseket is ki kell szűrnie. Épp ezért két dolgot nem szabad: elhanyagolni a szűrő cseréjét és rossz minőségű alkatrészt vásárolni. Mivel a motorolajjal ellentétben az automata váltó olaját nem évente, hanem általában 2-3 vagy esetleg több év után cseréljük, nem érdemes spórolni a szűrőn, kiváló minőséget kell beépíteni. Itt nem lehet mellé lőni a neves gyártókkal, például sok szakértő hazánkban a Mann-Filter szűrőire esküszik.

A vásárlásról

Ahogy oly sokszor, úgy most sem győzzük hangsúlyozni, hogy mindig ellenőrizhető előéletű autót vásárolj. Különösen igaz ez az automata váltós típusokra, hiszen a váltóhiba nem játék: az hagyján, hogy akár az autó mozgásképtelenségét is okozhatja, de nem ritka a több szászezres, esetleg millió forintos szervizszámla. Kitalálható, hogy egy 1-1.5 milliós autó esetén gazdasági totálkár, ha a váltófelújítás összege eléri a 6-700 ezer forintot. Épp ezért csak akkor vedd meg az autót, ha a kocsi váltója a tesztút során semmilyen furcsaságot nem produkál és bizonyított, hogy megfelelő időközönként kicserélték a váltóolajat. Emellett a vásárlás előtt tájékozódj az interneten, készülj fel a típushibákból, hogy az újdonsült autód használata álom és ne rémálom legyen!