Azt, hogy gond van egy lengéscsillapítóval, nagy valószínűséggel csak a hozzáértők tudják azonnal megmondani, egy átlagos vezető aligha jön rá arra, hogy mitől változott meg az autója viselkedése. Ez nem véletlen, hiszen hiba behatárolása sok szempontból nehezebb, mint több más alkatrész esetén, ugyanis amíg az elkopott fék karcos hanggal sípol, a problémás motor furcsa hangon üzemel, addig a lengéscsillapító sokszor csak éles helyzetekben mutatja ki a foga fehérét.
A lengéscsillapító felépítése
Ahhoz, hogy megértsük, miért gond ha tönkremegy, először nézzük is át, hogyan működik egy lengéscsillapító. Az alkatrész, nevéhez méltóan a kerék lengéseinek csillapításáért felel, vagyis azért, hogy az abroncs a lehető leghosszabb ideig érintkezzen az úttal. Mivel a levegőben lévő kereket igen nehéz irányítani, ezért érthető, hogy kulcsfontosságú az alkatrész megfelelő működése. A lengéscsillapítót a karosszéria és a futómű közé építik be és működése során folyamatosan azon dolgozik, hogy a kerekek az úton maradjanak és közben a bent ülők is kényelmesen utazzanak, vagyis az esetleges úthibák, egyenletlenségek ne, vagy csak csillapítva jussanak el az utastérig.
Ahogyan az autóipar fejlődött, egyre több típusú lengéscsillapító jelent meg: a klasszikus, kétcsöves hidraulikus lengéscsillapító mellett árulnak jobb hőelvezető tulajdonságokkal rendelkező egycsöves, illetve elektronikusan változtatható karakterisztikájú, adaptív lengéscsillapítókat is. Most az egyszerűség kedvéért a hagyományos, kétcsöves lengéscsillapító felépítését mutatjuk be. Ez a típusú alkatrész több mint 100 éve köztünk van és felépítését tekintve nem bonyolult: ahogy az nevéből következik, kettő, egy külső és egy belső cső alkotja. A belső, olajjal teljesen feltöltött dugattyú egy csőben siklik.
Kétcsöves lengéscsillapító működése. Forrás: http://www.mogi.bme.hu/
Azért, hogy az olaj áramlása megfelelő legyen, a mérnökök szelepeket építenek a dugattyúba. Berugózáskor a fenékszelep dolgozik: a lengéscsillapító összenyomódásakor a szelep kinyit és rajta keresztül az olaj egy része a külső csőbe folyik át. Kirugózáskor pedig dugattyúszelepek szabályozzák, hogy az olaj milyen sebességgel áramoljon, így, ha erőteljes rugózás (például kátyú vagy hirtelen kanyarodás) során a nyomás megnő, a szelep részben vagy teljes egészében kinyit és az olaj gyorsabban folyhat át egyik csőből a másikba.
Fontos tudni, hogy attól függően, hogy olaj-, vagy gáznyomásos lengéscsillapítóról beszélünk, a külső csőben lévő tér mást tartalmaz: gáznyomásos lengéscsillapítóknál az olaj felhabosodásának és a buborékképződés megelőzésének okán valamilyen gázt – jellemzően nitrogént- míg az olajnyomásosoknál minimális levegőt, vagy vákuumot „találunk”. Napjainkban már a hagyományos, kétcsöves lengéscsillapítók mindegyike gáznyomásos.
De honnan vehető észre, hogy gond van? Szerencsére a lengéscsillapító meghibásodásának jól felismerhető jelei vannak:
Fékezéskor bólint az autó
Megfigyelted már, hogy fékezéskor hogyan viselkedik az autód? Ha egy hirtelen megállás után hosszan bólogat a jármű, akkor van egy rossz hírünk! Ez ugyanis szinte biztosan annak a jele, hogy elfáradtak a lengéscsillapítók, így azokat érdemes minél hamarabb kicserélni. Akár álló helyzetben is meggyőződhetsz ezzel állapotáról, az úgynevezett hintáztatás segítségével. Nem kell mást tenned, mint a jármű elejét, minél közelebb a kerekekhez, többszöri egymásban lenyomni, majd megnézni, hogy hogyan is viselkedik a kocsi. Ha 1-2-nél több utólengést is tapasztalsz, az a lengéscsillapító végét jelzi számodra.
Nem egyenletesen kopik a gumiabroncs
Azzal bizonyára mindenki tisztában van, hogy az autó „cipője” a gumiabroncs. Ezek állapota kiemelten fontos, hiszen ez az egyetlen felület, ami érintkezik az úttal a haladás során. Nem kell túl sokat gondolkozni azon, hogy mi hogyan járnánk, ha télen, a csúszós időben sima talpú lábbelivel próbálnánk meg átkelni egy havas utcán. A járműveknél egy kopott lengéscsillapító épp ilyen hatást érhet el, méghozzá úgy, hogy az átlagember ebből semmit sem vesz észre. Ha egy ellenőrzés során azzal találkozol, hogy az autód abroncsai egyenletlenül elkoptak, akkor látogass el egy szerelőhöz, mivel ennek okozója jó eséllyel a tönkrement lengéscsillapító és ideje azt kicserélni.
Olajfolyás a lengéscsillapítón
Egy autó életében sohasem jó jel egy olajfolyás, legyen szó bármilyen alkatrészről. Épp ezért érdemes időnként a motortér mellett a kerékjárati ívekbe is bepillantani. Ha azt látod, hogy a lengéscsillapító nemcsak koszos, de olajos is, akkor az azt jelenti, hogy eljött a csere ideje.
Elpattog az autó az útról
Na jó, ez direkt ilyen 🙂
Akárcsak a bólintás, úgy a pattogás is azt jelzi, valami nincs rendben. Ha gyakran előfordul, hogy az autó eleje vagy hátulja egy nagyobb sebességgel bevett kanyarban megpróbál kitörni, akkor lehet gyanakodni! Egy modern, műszakilag kifogástalan állapotú járműnél ugyanis nem szabad gondot okoznia egy ilyen manővernek. Amennyiben az autó viselkedése ilyen körülmények között mégis kiszámíthatatlanná válik, erős a gyanú, hogy a haldokló lengéscsillapítók állnak a háttérben.
Vibrál a kormány
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára ritkaságnak számít, hogy egy autó kormányzása során „érezzük” az utat. Az elektromechanikus szervokormányokat ugyanis a legtöbb esetben úgy hangolják a gyártók, hogy azokkal egyaránt kényelmesen lehessen parkolni és autópályán száguldani, méghozzá a lehető legkisebb erőfeszítéssel. Épp ezért kelthet gyanút, ha a kormányon még jó úton is vibrálást észlelünk, mivel az ilyen erőhatások nem juthatnának el a sofőrig. Amikor viszont már rosszak a lengéscsillapítók, nem fogják fel kellően az egyes ütéseket, ezért azokat a kormányművön át is érezzük.
Kopogó hang
A furcsa zörejek azok, amik a legtöbb ember számára nyilvánvalóvá teszik, hogy valami nincs rendben a futóművel. Bár ennek több alkatrésze is ilyen hanggal jelezheti végelgyengülését, a lengéscsillapítóknak van egy már messziről is érzékelhető zaja. Ha azzal találkozol, hogy az autód futóművéből rossz úton haladva sűrű, halk kopogás hallatszik, az szinte biztosan innen szól.
A tüntetek alapján az én autómban is rossz a lengéscsillapító, mit tegyek?
Amennyiben a fent leírt hibajelenségek közül akár csak egy is jelentkezett a te autódnál, úgy ideje új lengéscsillapítót vásárolni. Manapság ez már egyáltalán nem nagy feladat, a legtöbb alkatrészgyártó szinte az összes, népszerű típushoz kínál lengéscsillapítót.
Milyen márkájú lengéscsillapítót válasszak?
Fontos tudni, hogy napjainkban igazán rossz minőséget nem lehet vásárolni, ha az ember megbízható helyről szerzi be a terméket. A választékot három fő kategória alkotja: a mindenki által ismert német és amerikai gyártók, a magas minőségben gyártó európai és távol-keleti márkák illetve az egyes forgalmazók nevével fémjelzett, sajátmárkás alkatrészek.
Az egyik legismertebb lengéscsillapító-gyártó a Monroe: az immár 100 éves amerikai vállalat ugyanis rengeteg autóhoz kínál minőségi alkatrészt, ráadásul még az egyedi igényeket is igyekszenek kielégíteni. Igen keresettek a Bilstein lengéscsillapítói is, a német gyártó 140 éves tapasztalatát felhasználva egyaránt készít alkatrészeket a gyári és az utángyártott piacra is. Szakértelmét olyan vállalatok is igénybe veszik mint a Mercedes-Benz, a BMW vagy a Volswagen. Szintén Németországban fejlesztik a Sachs lengéscsillapítókat, az 1895-ben alapított, kuplungjairól is ismert vállalat a ZF-csoport tagjaként gyártja kiváló minőségű termékeit.
De, hogy ne csak német és amerikai gyártókat említsünk, a Japan Parts és a Mapco is folyamatosan bővíti termékpalettáját. Egyre keresettebbek a kiváló ár-érték arányú sajátmárkás lengéscsillapítók is, amelyek a már említett, ismert gyártók termékeinek minőségét hozzák, kedvező áron. Ilyenek itthon a Bárdi Autó nevével fémjelzett lengéscsillapítók is, amelyek két év garanciával kerülnek piacra és számtalan típushoz elérhetők.
Rossz vétel tehát nincs, arra érdemes figyelni, hogy az ismeretlen online webshopok és licit-oldalak helyett megbízható, ellenőrzött forrásból szerezzük be az alkatrészt.
Esetleg mást olvasnál?